Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az aláírási ceremónián kiemelte, hogy
nincs versenyképesség fejlett telekommunikációs szektor nélkül, hiszen a digitális gazdaság már a teljes GDP legalább 25 százalékát és a K+F kiadások 7 százalékát adja,
miközben a multiplikátor hatásokat is figyelembe véve a foglalkoztatottak 17 százalékának biztosít
munkalehetőséget. A digitalizáció a magyar gazdaság kitörési pontja, amelyhez az
egészségipar, a hadiipar, a logisztika, a feldolgozóipar és a bankszektor is szorosan kapcsolódik.
Szuverenitási kérdés, hogy a bank-, a média- és az energiaszektor mellett a távközlési piacon is
legalább 50 százalékos magyar tulajdoni arány legyen. Magyarország célja mindazon magas
hozzáadott értéket képviselő iparágak támogatása, amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen a
gazdaság és a versenyképesség dinamikus fejlődése. Ehhez szükséges, hogy a már ma is fejlett
infrastruktúra továbbra is az egyik legjobbak közé tartozzon Európában. El kell érni, hogy
2030-ra Magyarország az EU tíz digitálisan legfejlettebb országa közé tartozzon, ehhez pedig
új fejlesztésekre van szükség, amely a 4iG nélkül nem valósulhat meg.
A miniszter kiemelte, a versenyképesség és a dinamikus, fenntartható gazdasági növekedés
érdekében tovább kell erősíteni a vállalkozások digitalizáltságát, hiszen a magyar kis- és
középvállalatok körében a digitalizáció mértéke alacsony. Kettős transzformációra van
szükség: a gazdaságnak amellett, hogy zölddé, egyben digitalizálttá is kell válnia, így a
megújuló energiakapacitások és az energiaszuverenitás megerősítése mellett el kell érni, hogy
a hazai vállalatok a hatékonyságuk és eredményességük fokozása érdekében minél nagyobb
arányban használják a digitális megoldásokat, többek közt a mesterséges intelligenciát, az Ipar
4.0-t és az 5G technológiát.
A megállapodás értelmében a felek együttműködnek többek közt a távközlési hálózatfejlesztés; a kkv-k digitalizálása; a határon túli magyarság digitalizálása; a digitális állam fejlesztése; a beszállítói láncok fejlesztése területén.
A megállapodásban foglaltak alapján az állam vállalja, hogy 2024. január 1-jétől megszünteti a
hírközlési szolgáltatókat terhelő közműadót, valamint 2025. január 1-jétől a hírközlési
szolgáltatókat terhelő távközlési pótadót is.
Az együttműködés érdekében a 4iG többek közt azt vállalja, hogy 2028-ig 150 milliárd forint
értékű mobil és vezetékes hálózati beruházásokat valósít meg, így 2028-ig a lakosság közel
100%-a számára elérhetővé teszi a szélessávú internet és nagy felbontású televíziós
szolgáltatások használatát 5G és gigabites hálózattal. Ezzel további 1,1 millió háztartásban
válik elérhetővé a gigabit képes hálózat, valamint Budapesten és agglomerációjában, a
vármegyeszékhelyeken, továbbá a főbb közlekedési útvonalak mentén kiépül a nagy kapacitású
5G hálózat, legalább 1000 bázisállomás telepítésével.
A Kormány a telekommunikációs szektor szereplőivel partnerségre törekszik, ezt erősíti meg a
Magyar Telekommal szeptember 15-én kötött megállapodás és a ma aláírt nyilatkozat is. A
miniszter hozzátette, hogy a magyar tulajdon mellett nemzetgazdasági szempontból kiemelt cél
a hazai vállalkozások kifektetéseinek fokozása, amelyben a 4iG is jelentős szereppel bír. A
Kormány támogatja, hogy a 4iG a régió meghatározó telekommunikációs szereplőjévé váljon.