Az üzletlezárás az adózási szankciórendszer egyik erőteljes eleme. Üzletlezárásra akkor kerülhet sor, ha az adózó valamely foglalkoztatottját nem jelentette be, igazolatlan eredetű árut forgalmaz, nem tesz eleget a számla- és nyugtaadási kötelezettségének vagy a pénztárgép kötelező használatával és üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségét szegte meg.
Az árusítás hetekre vagy akár pár hónapra való felfüggesztése már önmagában is érzékenyen érint minden vállalkozást. Az üzletlezárás fő kockázatát azonban mégis az adja, hogy az fizikailag is megjelenik az üzleten.
Az adóhatósági zár – a lepecsételt bejárat – egy olyan intézkedés, amely a bevételkiesés mellett komoly bizalomvesztéshez és ezáltal tartós keresletcsökkenéshez is vezethet.
Ráadásul az üzletbezárás kockázatos adózói minősítést is maga után von, amely miatt a vállalkozásnak hátránnyal kell számolnia az üzleti partnerei körében is.
„A mostani szabályok szerint, ha a céget első alkalommal kapják a nyugtaadási kötelezettség megsértésén, úgy megússza egy figyelmeztetéssel, sárga lappal" – mondja Barta Péter, a Jalsovszky szenior ügyvéde. Jelenleg üzletbezárás elrendelésére csak akkor van lehetősége az adóhatóságnak, ha a vállalkozás ezt a kihágást egy éven belül másodszor is elköveti (azaz második alkalommal sem ad nyugtát vagy számlát). Ráadásul a második alkalommal is még a revizor mérlegelésén múlik, hogy a kihágás súlya indokolja-e az üzletbezárás elrendelését.
A most hatályba lépő szabályok alapján azonban már a nyugtaadás elmulasztásának első elkövetésekor jöhet a piros lap, és már akkor is elrendelhető lesz az üzlet bezárása, ha a vállalkozást az első alkalommal kapják rajta a kihágáson.
Érdemes még azzal is tisztában lenni, hogy az új szabályok nem a jövő év január 1-jén, hanem már idén december 30-án életbe lépnek
– hívja fel a figyelmet a Jalsovszky szakértője, aki hozzáteszi, hogy ez azt jelenti, hogy már a szilveszteri forgalom kiszolgálásánál is érvényben lesz ez az új szabály.
A folytatólagos jogsértést továbbra is ugyanúgy szankcionálja a törvény: míg az első esetben az üzletlezárás elrendelése az adóhatóság mérlegelésén múlik, ismételt esetben már kötelező a piros lapot felmutatni. „Ez a szigor az üzletlezárás más eseteiben már eddig is érvényesült, azaz, ha valakit azon kaptak, hogy be nem jelentett személyt foglalkoztat, úgy már az első alkalommal jöhetett a zár. Csupán nyugtaadás elmulasztása esetén lehetett első alkalommal egy figyelmeztetéssel megúszni. De most már akkor sem" – emeli ki Barta Péter.
Nem változik az üzletlezárás kötelező időtartama sem:
az első alkalommal 12 napra, a másodiknál 30 napra, míg minden további esetben 60 napra zárják be az üzletet.
A bezárás időtartama továbbra sem mérlegelési kérdés, azt jogszabály írja elő, annak hosszát a revizor nem jogosult mérsékelni.
Azért, hogy a vállalkozás még csak gondatlanságból se csússzon bele egy üzletlezárásba vagy bármely egyéb szankcióba, érdemes fokozottan ellenőrizni a nyugta- és számlaadási folyamatot.
Emellett egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a cég nevében eljáró személyek felügyeletére, illetve képzésére, hiszen akár már egy egyszeri kihágás is komoly következményekhez vezethet.
Így fontos, hogy az alkalmazottak is teljesen tisztában legyenek a jogszabályi előírásokkal, az adóhatóság gyakorlatával. Gyakori hiba például, hogy a pultban álló eladó kiállítja a bizonylatot, de azt nem adja át a vevő részére. Nem magától értetődő, de ez is a bizonylatkiállítási kötelezettség elmulasztását jelentheti, emeli ki a szakértő.
A témához kapcsolódóan érdemes megemlíteni, hogy hamarosan vége lehet az üzletekben a blokkok eddig ismert világának. Ahogy az Origo arról beszámolt, az adóhatóságnál már készül a rendszer, amelyben QR-kóddal nemcsak nyugtát kaphatunk, de kérhetünk számlát, bemutathatjuk a hűségkártyánkat és beválthatjuk kuponjainkat is. Az új szisztéma az online pénztárgéprendszer továbbfejlesztett verziója: ezen a ponton jöhetnek változások, kiszélesedhet a kasszát használók köre. A digitális nyugták várhatóan már a jövő évben megjelenhetnek a kiskereskedelmi gyakorlatban.
A nyugtaadási kötelezettség ellenőrzése egyébként eddig is az adóellenőrök kiemelt feladatai közé tartozott, ahogy azt a korábbi évek adóellenőrzési helyszíni szemléi is alátámasztják.