Az OPEC+ közleményében napi 2,2 millió hordó vágás szerepel, ami Szaúd-Arábia és Oroszország meglévő, 1,3 millió hordós önkéntes visszafogásának fenntartásán túl, újabb 0,9 millió hordós csökkentést jelent. A mennyiség jelentős részét a további tagok vállalják, írja Facebook-bejegyzésében Hortay Olivér.
A Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletág vezetője posztjában összefoglalta a politikai fejleményeket:
- Az OPEC+ bejelentette, hogy januártól Brazíliát is felvenné tagjai közé.
- Különlegesség, hogy az ülést ezúttal nem vasárnap, hanem november 30-án, csütörtökön, az ENSZ Klímacsúcs kezdőnapján tartották.
- A főáramú média nagyobb része az OPEC döntésképtelenségével indokolta az időpontváltozást, azonban észszerűbb magyarázat, hogy az időzítéssel a kartell tudatosan felhasználta a nyugati országok kommunikációjában tapasztalható kontrasztot.
- Az USA és az EU tudniillik egyszerre követeli a kitermelés növelését (gazdasági megfontolásból) és a kapacitások leépítését (klímavédelmi megfontolásból).
Hortay Olivér részletezte a gazdasági fejleményeket is:
- A bejelentés hatására a világpiaci árak enyhén csökkentek.
- A látszólagos ellentmondás oka, hogy a döntés előtt a sajtóban napi 1 millió hordót meghaladó új vágásról jelentek meg információk, amit a piaci szereplők beáraztak.
- A történet ebben az esetben is két módon keretezhető: a kartell kudarcaként (a tervezettnél kisebb vágásról sikerült megállapodni), vagy tudatos manipulációként (a belengetettnél kisebb mennyiséggel az OPEC a megfontolt, "piaci stabilitás őre" karaktert építi).
- Az utóbbit támasztja alá, hogy az előzetes információk az ülésen résztvevő névtelen forrásoktól érkeztek.
A szakértő szerint a tanulságok a következők:
Az OPEC és Oroszország továbbra is összezár.
Brazília felvétele kedvezőtlen lenne a Nyugat számára, mert növelné a kartell piaci erejét.
Az olajnagyhatalmak egyre tudatosabban saját érdekeik érvényesítésére használják fel a nyugati országok klímapolitikáját.
A kitermelés mesterséges visszafogása egyre nagyobb kihívás elé állítja az EU-t, mert a magas árak okozta gazdasági nehézségek és csökkenő kereslet szűkülő kínálattal találkozik, ami akadályozza az árak mérséklődését és a versenyképességi hátrányt tartóssá teszi.