Ahogy az Origo arról beszámolt, nemrég további értékes aranylelőhelyeket azonosítottak Szaúd-Arábiában, egy korábban már aranybányászati célra kijelölt terület közelében. Az olajkirályság most azt közölte, hogy a 2016-ban kalkuláltaknál jóval nagyobb értékű az ország ásványkincs-tartaléka.
A bányászati miniszter közlése szerint a főként foszforból, aranyból és ritkaföldfémekből álló tartalék értéke 2,5 ezer milliárd dollár.
Ez majdnem kétszer annyi, mint a korábban számon tartott 1,3 ezer milliárd dollár. Viszonyításként: a gazdaságát főként az olajra és a földgázra építő ország GDP-je a Világbank adatai szerint 2022-ben 1,11 ezer milliárd dollár volt.
Az ország bányászatért felelős minisztere azt is elárulta, hogy az ásványkincs-tartalék nagyjából 90 százalékos növekménye részben az újonnan felfedezett tartalékoknak köszönhető. Ezek között is kiemelkedő jelentősséggel bírnak a ritkaföldfémek, melyek a mostani és az előző becslés közötti növekmény 10 százalékát adják. Ezeknek az ásványkincseknek főként az elektromos autók, illetve a modern elektronikai eszközök gyártásánál van jelentősége.
Az ásványkincsek egy részét már kitermelik, de a java érintetlen, ami csak kiemeli a tartalékok értékességét.
A sivatagi olajkirályság az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett azért, hogy felszámolja olajfüggőségét, gazdaságát pedig több lábra állítsa. Az átalakulás kerete a Vision 2030 program, melynek keretében például grandiózus okosvárost építenek a sivatagban.
A rijádi kormány többször hangsúlyozta azt is, hogy a világgazdaság egésze számára fontos ásványkincsek kitermelésébe bevonna külföldi befektetőket is. Ennek részeként 2024-ben 30-nál is több bányászati engedély kiadását szeretnék megtenni külföldi befektetők számára, továbbá arra készülnek, hogy új szabályokkal a jelenleginél nagyobb területen tegyék lehetősé az egy-egy engedélyhez tartozó kitermelést.
Rijád az első alkalommal, a nyitás részeként, 2022-ben adott ki bányászati engedélyeket nemzetközi iparági szereplőknek.