Dimenzióváltás előtt a hazai logisztika

A gyártóközpontok mellett az ezek működéséhez szükséges logisztikai szolgáltatások magyarországi letelepedésére is szükség van

Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

A logisztikai szektor fejlesztésére szánt források célzott felhasználásához mindenekelőtt kormányzati stratégiára van szüksége a szakterületnek, ami a statisztikai adatgyűjtés módszertanának újraértelmezésétől kezdve kiterjed egy korszerű ágazati szakpolitikai struktúra megalkotásáig Ilg Péter logisztikai szakértő szerint. A PMI Logistics Solutions Kft. ügyvezetője a Világgazdaságnak adott interjúban kiemelte az FDI-beruházások adta lehetőséget az iparág előtt, de részletesen beszélt azokról az ajtókról is, amelyeket a dübörgő e-kereskedelem, az elektromobilitás térhódítása, illetve a deglobalizáció jelensége nyithat ki a hazai szereplők előtt.

"Mi a logisztikai ágazat több részterületére fókuszálunk: fuvarlogisztikára, amely akár több szállítási mód figyelembevételével kapcsolja össze az ellátási láncok szereplőit a depohálózatok kihasználásával; raktárlogisztikára, amelynek része a saját raktár üzemeltetése, a raktári szolgáltatás és annak infrastrukturális feltételei az automatizált megoldások ésszerű alkalmazásával, illetve az intralogisztikára, amely a gyártócégek belső logisztikai folyamatainak optimális tervezését célozza. Fontos kiemelni, hogy a logisztika ma már jóval több mint áruk mozgatása: a folyamat része az erőforrás, az infrastruktúra, az ezek használatát segítő informatikai megoldások, és különösen a hatékony használatukat biztosító know-how, a szakmai kompetencia. Ahhoz, hogy a növekvő logisztikai igényeket a hazai gazdasági szereplők tudják kiszolgálni, mindegyik elemben előre kell tudni lépni, ami ilyen időtávon a hazai ágazat növekedési potenciáljából nem következik, nem vezethető le tisztán üzleti folyamatokból." - mondja Ilg Péter az interjúban.

Ilg Péter szerint dimenzióváltás előtt áll a hazai logisztika, de stratégia is kell hozzá
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

A szakértő arról is beszél, ahhoz, hogy a növekedési potenciált Magyarországon kössük le, mindenképp szükség van arra, hogy a sok logisztikai kkv együtt legyen képes mozdulni. Az első lépés szerinte egy nemzeti logisztikai stratégia összeállítása kellene, hogy legyen, ami tisztázza azt is, hogyan szeretnénk mérni a kiinduló helyzetet és az elvárt eredményeket.

A kérdésre, hogy mik lehetnek egy ilyen stratégia főbb elemei, Ilg azt mondja, fontos terület például az infrastruktúra kérdése. A közúti infrastruktúra megfelelő és több elemében a vasúti korszerűsítés is megkezdődött. Ugyanakkor, ha ránézünk a térképre, azt látjuk, hogy a jövő kitörési pontjaként tekintett multimodális áruszállítási infrastruktúra elégtelen. A multimodális logisztikai központok a határ mentén, de annak túloldalán sorakoznak. Ha a telepítési sűrűséget nézzük, például Nyugat-Európához képest, akkor egy sűrű hálózat mellett lévő üres foltot találunk Magyarország helyén. A multimodalitás választási lehetőséget, diverzifikációt jelent a megbízóknak, ami fontos elvárás a rendkívül volatilis energiaárak korában, a folyamatos áruellátás biztosítása és a fenntarthatóság miatt is. Ráadásul a logisztikai szolgáltatások jelentős része kapcsolódik az átrakó központokhoz. Ha az átrakás nem Magyarországon történik, akkor ezeket a szolgáltatásokat sem ott veszik igénybe, vagyis nem élünk a magunk által teremtett lehetőséggel kellő mértékben, mondja a szakértő. Hatalmas bérraktári kapacitások épülnek jelenleg is Magyarországon. Az ingatlanfejlesztők érdeklődése az ipari ingatlanokba való befektetés felé fordult az elmúlt években, ugyanakkor környezetvédelmi és logisztikai költségoptimalizálási szempontból sem mindegy, hogy hol épülnek meg ezek a kapacitások. Ebben például helyesen ismerte fel az állam a koordinációs szerepét.

Mivel Magyarország iparfejlesztési politikájában kiemelt helyet kap a járműgyártás és az elektromobilitáshoz kapcsolódó ipari tevékenység, az intralogisztikai szolgáltatások területén is lenne lehetőség a fejlődésre a hazai iparági szereplők számára, teszi hozzá Ilg. A teljes interjút a Világgazdaság oldalán olvashatják el.