A Kiss zenekar nemrég megállapodott az együttes katalógusának, illetve márkájának eladásáról egy állítólag 300 millió dolláros (110,98 milliárd forint) üzletben.
A felvásárló Pophouse Entertainment
nem csak a dalokat, és ezzel megnyitotta az utat a zenekarra jellemző festett arcok digitális alkalmazása felé, az arcfestő szűrőktől kezdve a digitális avatarokig.
A Pophouse a tulajdonosa és kitalálója egyébként a virtuális ABBA-show-nak, a 2 millió dollár (739,86 millió forint) bevételt termelő ABBA Voyage-nak. A Pophouse-t az ABBA vezetője, Björn Ulvaeus alapította.
A zenekarnak már van is néhány terve, például egy avatár show, egy film és egy Kiss-tematikájú élményprodukció.
A Kiss-jogokért fizetett ár azt mutatja, hogy a szektor szereplői immár nem a tényleges zenehallgatásra, sokkal inkább a merchandising piacra, valamint a digitális szórakoztatásra fogadnak. Ez a szegmens a MIDiA Research tanácsadó cég becslése szerint jelenleg 3,5 milliárd dollárt ér.
A nagy kérdés most az, hogy az ilyen tranzakciók mit jelentenek a szélesebb értelemben vett zeneipar számára, amely a streaming utáni életet keresi.
A digitalizáció és a mesterséges intelligencia megjelenése egyfelől üdvözlendő, mert lehetővé teszi a zenefogyasztók számára, hogy már a puszta streamingelés mellett erősebb érzelmi kapcsolatot alakítsanak ki az adott a művésszel. Így többet kaphatnak kedvenc előadóiktól, mint amit a streaming kínál számukra - emeli ki a Világgazdaság.
Másfelől nézve viszont aggasztó, hogy a technológia és a mesterséges intelligencia egyre jobban képes megragadni azt, ami a művészeket emberivé teszi – egészen a hangig, a játékstílusig és a zeneszerzésig –, így a művészek összességében egyre sebezhetőbbnek tűnnek.
Az 1990-es években a Graceland-birtokon működő „Elvis-rendőrség” például még az illetéktelen kávésbögrék és Presley-imitátorok felkutatásával kereste a kenyerét; ma már viszont a deepfake-ekkel, hangklónokkal és hologramokkal küzdenek.