Létezik egy hely, ahol gépekkel vadásszák le a levegőből a szén-dioxidot

Az Orcáról készült felvétel

A levegő szén-dioxid mennyiségét nem pusztán úgy lehet mérsékelni, hogy kevesebbet engedünk a levegőbe, hanem egy ideje úgy is, hogy kivonjuk egy részét, és elraktározzuk a földfelszín alá. Technológia már készült a feladatra, sőt, tetemes pénzt is lehet keresni a művelettel. Az Origo Izlandon, a világ első, kereskedelmi alapon működő levegőbefogó erőművében járt, ahonnan látványos, hasznos, és egy kicsit ellentmondásos tapasztalatokkal távozott.

Az izlandiak körében él egy humoros mondás az eltévedésről: úgy tartják, annak, aki elveszik egy erdőben, elég csak felegyenesednie, és máris talál támpontokat, hogy hol van. A geotermikus energia hasznosításában nagyhatalomnak számító Izlandon ugyanis nincsenek kiterjedt erdőségek, és a honos növények sem nőnek magasra, így nagyon eltévedni sem lehet a fák között. Pedig - mint azt mindannyian megtanultuk - a fák hasznosak, a fotoszintézis okán hozzájárulnak a levegő minőségének javulásához.

Izland tájai nem az erdőségekről ismertek
Fotó: Origo

Fa ugyan nincs sok Izlandon, de egyébként a sziget felszíne alatt szinte végtelen mennyiségű hely van ahhoz, hogy szén-dioxidot tároljanak. Ehhez persze a szén-dioxidot ki kell nyerni a levegőből, amihez nem kell a fákra hagyatkozni mert már van - ha nem is olcsó - technológia, és ez történetesen jóval hatékonyabb, mint az, ahogy a növények lombjai működnek.

Reykjavíktól nem messze, egy geotermikus parkban építette meg a svájci Climeworks nevű vállalat a világ első, kereskedelmi "levegőelfogóját". 

Ez a világ első olyan, üzleti alapon működtetett üzeme, ahol kizárólag azért dolgoznak, hogy kevesebb legyen a karbonszármazék a levegőben.

Amit a helyszíni látogatáson tapasztaltunk, az újszerű megoldásként, fontos mérföldkövet képvisel abban, hogy korábban nem alkalmazott módon csökkentsük a szén-dioxid mennyiségét a légkörben (mindjárt elmondjuk, miért használjuk a "légkör" kifejezést egy fix telepítésű üzem kapcsán). Ebből adódóan viszont jelenleg nehezen jósolható az, hogy a levegőelfogó üzemeknek mekkora szerep jut majd ebben.

Az Orca a világ első, nagy kapacitású, kereskedelmi levegőelfogója
Fotó: Origo

Így zajlik 900 autó szén-dioxid-kibocsátásának semlegesítése

Az Orca nevű üzemet az elmúlt években építették. Az Origón 2021-ben írtunk arról, hogy elkészült a legújabb, „közvetlen levegőleválasztással” működő üzem Izlandon, mely akkor rögtön 50 százalékkal növelte az ilyen üzemek globális kapacitását. 

Kicsit konkrétabban: 

az Orca 900 személygépjármű kibocsátásával megegyező szén-dioxidot tud évente kivonni a levegőből.

Ez önmagában nem tűnik soknak, de mint imént írtuk, a technológia viszonylag új és elég drága – nagy techvállalatok milliárdosai is bábáskodtak a projekt pénzügyi hátterének megteremtésénél.

Az Orcáról készült felvétel, melyen láthatók a szűrők
Fotó: Origo

Az üzem egyébként nem túlságosan nagy területű (viszont elég zajosak a berendezései). Főként konténerszerű felépítményekből áll, amelyekben ventilátorok gyűjtik a levegőt, majd szűrik abból a szén-dioxidot. A szűrőegységek száma és kapacitása elvileg új szintekkel növelhető, de a Climeworks-nál elárulták, hogy nem az Orca bővítésére, hanem a közelben átadás előtt álló, jóval nagyobb Mammoth nevű második üzemükre koncentrálnak.

A karbantartásokat leszámítva az év minden napján, 24 órában működhet az üzem
Fotó: Origo

Az Orca tényleges kereskedelmi működése 2022-ben indult el. Ez lényegében azt jelenti, hogy 

a levegőelfogó mögött álló vállalat bérmunkában gyűjti be a levegőt a szén-dioxid kivonásáért.

Annak dolgoznak (legyen az vállalat vagy akár magánszemély), aki megfizeti szolgáltatásaikat. A telephely a karbantartási időket leszámítva az év 365 napján, a nap 24 órájában képes a működésre, és nem meglepő az sem, hogy az ahhoz szükséges energiát a közeli geotermikus erőműből kapja.

A begyűjtött levegőből a szűrőkön át kivont szén-dioxidot vízzel keverik, majd a keveréket föld alatti kutakba pumpálják. A tárolásra ideális környezet jelent Izland bazaltos talajszerkezete, melynek felvevőképessége belátható időn belül végtelen, noha természetesen a szén-dioxid „eltemetését” nem lehet mindig ugyanarról a pontról végezni. 

A geotermikus parkban látható jurtaszerű építmények a geotermikus erőmű és a levegőelfogó kivonta szén-dioxid föld alá juttatásában játszanak szerepet
Fotó: Origo

S egyedül sem lehet, mert abban a Carbfix nevű cég a Climeworks és a közeli, az ON nevű izlandi energetikai vállalathoz tartozó geotermikus erőmű szakmai partnere is. S úgy tűnik, ügyel a transzparenciára, mert honlapján folyamatosan frissíti, mennyi szén-dioxidot sikerült adott napon elrejteni a föld alá.

Számításaik szerint 

Európában 4500 milliárd, Amerikában ennél is több, 7000 milliárd tonna szén-dixoidot lehet a föld alatt megkötni, 

mely a kőzetbe juttatás után már néhány évvel megköt, megkeményedik.

Izland felszíne alatt olyan kőzetrétegek találhatók, melyek különösen alkalmasak a szén-dioxid megkötésére
Fotó: Origo

Izland, mely az eurázsiai és észak-amerikai tektonikus lemezek ütközőzónáján fekszik, különösen alkalmas helyszín arra, hogy felszíne alatt szén-dioxidot tároljanak. Hasonlóra készülnek az Északi-tengeren is, csak ott kiürült tenger alatti gázmezők helyére sűrítenék be a kivont káros, légnemű anyagot.

Mire elegendő a levegőelfogó technológia?

Kérdés persze az is, hogy a levegőbefogók, mint a Climeworks, képesek-e tartani a lépést a növekvő ügyéligénnyel, mely a szén-dioxid kivonására és földben tárolására vonatkozik a vállalatok és a kormányok részéről. 

A törekvés mindenesetre megvan rá. Az Orcát, mint az első kereskedelmi szén-dioxid kivonó üzemet szó szerint a szomszédjában követi a Mammoth nevű projekt, mely nagyjából tízszer akkora kapacitással bír, mint elődje. A telephelyet májusban adják át, így sajtóutunk alkalmával csak egy távolabbi felvételt készíthettünk róla, de mint talán a képen is kivehető, a technológia ugyanaz, mint az Orca esetében – csak sokkal nagyobb méretben:

Távoli felvétel az építés alatt álló Mammoth-ról, melynek kapacitása tízszerese lesz az Orca kapacitásának, májusban adják át
Fotó: Origo

A Climeworks itt nem áll meg, és elárulták, hogy következő projektjüket az Egyesült Államokban valósítanák meg, ami az izlandi Mammoth-nál is nagyobb lehet. Ez a vállalat képviselője szerint akár újabb nagyságrendi ugrást hozhat: az Orca nagyjából 4000 tonna szén-dioxidot távolít el a levegőből évente, a vállalat szerint ezerszer hatékonyabban, mint fák azonos területen (közel fél hektáron) álló csoportja. Ennek skálázását jelenti a Mammoth, és várhatóan majd a tengerentúlon megépülő erőmű.

Lehet alapja a kritikáknak, de így is fontos a levegőelfogás

De mire elég a gyakorlatban az Orca működése, és miért beszélt a vállalat képviselője arról, hogy nem egyszerűen a levegőből, hanem a légkörből vonják ki a szén-dioxidot? A "légkör" bővebb fogalmával arra utalnak, hogy az Orcával nyújtott szolgáltatásokat 

bárki megrendelheti magának, éppen csak egy kicsit bonyolultabb módon, mintha például könyveket vásárolnánk egy webáruházban.

A rendelők persze nem magánszemélyek, de még csak nem is országok kormányai, hanem olyan nagyvállalatok, amelyek meg tudják fizetni a most még drága szén-dioxid-eltüntető megoldást.

A Climeworks ügyfélkörében feltűnnek a projekt mögött álló cégek is, valamint olyan vállalatok, melyek részben vagy egészben, így tesznek eleget kibocsátáscsökkentési vállalásainak. 

Néhány, Magyarországon is ismert cég, mely „levegőelfogást” rendelt az Orcával: Microsoft, H&M, Shopify, UBS.

Ezeknek a cégeknek azért éri meg költeni a Climeworks szolgáltatásaira, mert a műszaki megoldás auditált, független szakértői hitelesítéssel rendelkezik. Azaz a megrendelők tanúsítványokon, honlapokon, fenntarthatósági jelentésekben, no és persze az ügyfeleknek küldött hírlevelekben mutathatják be, hogy mennyivel csökkentették adott évben a szén-dioxid-kibocsátásukat, azaz mennyivel "zöldültek."

Az Orca-telephely belsejének berendezései
Fotó: Origo

Noha ténylegesen nem arról van szó, hogy önmagában az Orcának köszönhetően például egy techcég szervereihez használt áram előállításánál csökkent a károsanyag-kibocsátás. Nem, azt a techcég bizony energiafelhasználásához kapcsolódóan közvetve a légkörbe pöfögte, ráadásul nem is Izlandon, hanem adott esetben több ezer km-re onnan. De az Orcával megvett szolgáltatással 

annak egy részét ki is vonta, ha nem is a szerverpark környezetéből, hanem a légkörből. 

Így bár a kibocsátás mértéke (ettől legalábbis) nem csökkent, az izlandi kivonási művelet révén az egyenleg mégis kedvezőbb értéket mutat.

Sajátos, a vállalatok sokat kritizált úgynevezett zöldrefestési gyakorlatát idéző modell ez, amit persze hosszasan lehetne kritikával illetni, ha a globális felmelegedés miatt nem létfontosságú, hogy csökkenjen a káros anyagok légköri jelenléte, ezért az is, hogy a vállalatok tovább növeljék ebbéli erőfeszítéseiket. Azt persze nem lehet megmondani, hogy ebben milyen szerepet játszanak majd (és mennyi idő alatt, milyen mértékben terjednek el) az Orcához és a Mammoth-hoz hasonló, nagyobb kapacitású levegőbefogók. De

a közvetlen szén-dioxid-kivonásnak szinte biztosan mind nagyobb figyelmet kap majd a klímavédelmi erőfeszítések között.

Az biztos, hogy jelenleg még a Climeworks és hasonló cégek tevékenységével kapcsolatos szabályozás is gyerekcipőben jár, az egyelőre nem túl nagy piacon az országok hatóságaival közösen kell kitalálniuk a szereplők számára felállítandó működési kereteket. Az izlandi üzemek egyelőre azoknak szolgáltatnak, akik fizetik őket, a kormányokkal kötött együttműködés, esetlegesen a szerepvállalás az országok közötti szén-dioxid-kvótakereskedelemben egyelőre még várat magára.