Szenzáció: Oroszország megtalálta a világ második legnagyobb olajkészletét

Gigantikus mennyiségű olajat találtak orosz kutatóhajók az Antarktiszon. Kitermelni azonban nem lehet a készletet, mert a nemzetközi megállapodás értelmében a déli kontinensen nem végezhető bányászati tevékenység.

Túlzás nélkül kijelenthető: gigantikus olajtartalékot fedezett fel Oroszország. A még május első felében azonosított olajkészletre orosz kutatóhajók bukkantak az Antarktiszon, a kontinens brit tengerentúli területén. A brit antarktiszi terület fennhatósága vitatott, mert a terület egy része feletti fennhatóságra Chile és Argentína is igényt formál arra hivatkozva, hogy átfedésben van saját antarktiszi területeikkel. Antarktiszi területekre több ország formál igényt, ám ezeket a világ legnagyobb országai és a nemzetközi szervezetek sem ismerik el jogszerűnek.

A brit parlament alsóházába benyújtott dokumentumok szerint a hatalmas kőolajtartalékot a Weddell-tengeren találták meg orosz kutatóhajók. 

Az azonosított tartalék nagysága óriási: 511 milliárd hordó.

Ez a mennyiség nagyjából tízszer több, mint amennyi kőolajat az Északi-tengeren az utóbbi 50 évben kitermeltek. Az 511 milliárd hordós tartalék a Közel-Kelet olajkincse után a második legnagyobb a világon. 2022-es adatok szerint a közel-keleti térség országaiban 871 milliárd hordó olajtartalék van még. A régiós listán a harmadik helyen Dél-Amerika áll, 331 milliárd hordóval.

Egy orosz hajó az antarktiszi jégben (illusztráció)
Forrás: AFP/Andrew Peacock/footloosefotography.com

Ha az országok viszonylatába helyezzük az antarktiszi olajat, akkor körülbelül kétszer akkora mennyiségről lehet beszélni, mint amennyivel a Föld egyik legjelentősebb kitermelője, az OPEC meghatározó tagja, Szaúd-Arábia rendelkezik.

Érdemes ehhez hozzátenni, hogy országok szerinti bontásban nem Szaúd-Arábiáé a legnagyobb olajtartalék, hanem Venezueláé, amely 2022-ben a Föld ismert olajkészletének 19 százalékát, illetve a teljes dél-amerikai régió tartalékának jelentős részét birtokolta. A venezuelai olajkészletek kitermelése azonban műszakilag jóval nehezebb, mint a közel-keleti országok tartalékaié, és kevésbé nyereséges. A papíron kőolajban leggazdagabb államban ezért még – ahogy az Origo arról nemrég beszámolt – üzemanyaghiány is fellépett.

Ugyanakkor bármennyire is jelentős a most felfedezett antarktiszi olajtartalék, az csak tudományos értékkel bírhat, gazdaságival nem. Az 1959-ben elfogadott, majd 1961-ben hatályba lépett antarktiszi szerződése értelmében ugyanis a kontinens nem tartozik egyetlen országhoz sem, és területén kizárólag a tudományos megismerés céljából folytatott tevékenységet lehet ott folytatni. Szigorúan tilos a kontinens ásványkincseinek kitermelése, bányászati tevékenység folytatása, ideértve az olajkitermelést is.

Az Antarktiszon több kutatóállomás működik, amelyek dolgozói főként a klímaváltozással összefüggő kutatási tevékenységet és elemzéseket folytatnak.

Az olajfelfedezést bejelentő Oroszországnak még a brit vagy a chilei területi igényhez hasonló sincs a Déli-sark kontinensével kapcsolatban. Ugyanakkor az ország több kutatóállomást működtet a területen.