Az Air New Zealand a hagyományos légitársaságok közül elsőként jelentette be, hogy feladja 2030-as karbonkibocsátási célját. Korábban még egyetlen nagy polgári kereskedelmi légitársaság nem tett ilyet.
A cég 2022-ben vállalta, hogy 2030-ra emisszióját az akkori mérték legalább 29 százalékával csökkenti. Ez egyébként egy jóval ambiciózusabb cél volt, mint az iparági vállalás, mellyel az iparági kibocsátás egészét globálisan 5 százalékkal kívánják csökkenteni ugyanebben az időszakban, azaz 2030-ig.
A cégnél azt mondják, döntésük mögött külső körülmények húzódnak: céljuk teljesítéséhez arra lenne szükség, hogy rendelkezésre álljanak a gyártók oldaláról a sokkal hatékonyabb üzemanyag-felhasználást lehetővé tevő gépek. A másik, hogy elérhetőbbé kellene tenni a környezetet kímélő, fenntartható módon előállított üzemanyagokat. Az Air New Zealand szerint mindkét feltételnél késedelmet tapasztalni a légiipar egészében.
A BBC beszámolója szerint ugyanakkor a cég nem táncol vissza attól az iparági vállalástól, hogy a légi közlekedés 2050-re nettó zéró emisszióval működjön (azaz a károsanyag-kibocsátását az iparág egésze úgy ellentételezze, hogy szennyezést eltávolító gyakorlatokkal vagy más módokon nullára hozza ki a kibocsátási egyenlegét). Emellett azt is közölték, hogy hamarosan bejelentik új vállalati klímacéljaikat, melyek keretében újragondolják az eredeti 2030-as céldátumot saját kibocsátásuk csökkentéséről.
Számítások szerint
a légi közlekedés az egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátó iparág globálisan. A teljes globális széndioxid-kibocsátás mintegy 2-2,5 százalékát adja a repülés.
Ezt a mértéket jelentősen lehetne csökkenteni azzal, ha a társaságok régi, most már elavultnak számító, sok üzemanyagot használó gépeiket újabb modellekre cserélik, a gépek üzemanyagát pedig fenntartható forrásokból szerzik be.
A fenntartható forrású üzemanyagok esetében azonban nem csak a rendelkezésre állás jelenthet problémát. Miként a légiipar egyik meghatározó globális elemzőcégnél, a Ciriumnál megjegyzik, a hozzáférés csak az egyik probléma. Igény van ezekre az üzemanyagokra a társaságok részéről, de a gyártók azt nem mindig tudják kiszolgálni.
Ha pedig mégis, egyes vállalatokat az ilyen üzemanyagok magasabb ára visszatart a beszerzéstől.
A Cirium elemzője, Ellis Taylor, azt is hozzátette, hogy a két meghatározó repülőgépgyártón, a Boeing-en és az Airbus-on is nagy a nyomás, hogy minél nagyobb számban szállítsák a hatékonyabb repülőgépeiket, ám mindkét vállalat csúszásokkal küszködik.
A Boeing termelésére komoly befolyással vannak a cégnél zajló vizsgálatok, belső folyamatátszervezések, melyek a felmerült minőségi és biztonsági problémák miatt indultak.
Az Airbus pedig csak egy éves csúszással tudta bemutatni egyik legsikeresebb családjának, az Airbus A321-nek új változatát. Az XLR-t azért várják a légitársaságok, mert jóval kedvezőbb üzemanyag-felhasználási paraméterekkel bír elődeinél, valamint ez lesz a világ első keskenytörzsű utasszállítója, amivel úgynevezett long haul, azaz nagy távolságú járatokat is teljesíteni lehet.