Rekordszinten a kínai fizetőeszköz használata, ingatlanadóval fékeznék a turizmust Horvátországban - gazdasági összefoglaló

Nagy hasznot húz Kína az Oroszországra kivetett szankciókon, miközben Dél-Európa tagállamainak érintett régiói Horvátország mellett, szintén korlátoznák a túlturizmust. Németországban is komoly gondok vannak a vasúttal, erősen kérdéses, hogy a források elegendőek-e.

A jüan használata rekordot ért el a határokon átnyúló tranzakciókban: júliusban a kínai devizát a be- és kimenő tranzakciók 53 százalékában használták, szemben a 2021-es év azonos hónapjának 40 százalékával. Ez főként a kereskedelmi elszámolásokat jelenti. Az FT szerint elmozdulás hátterében Kína Oroszországgal folytatott növekvő tranzakciói állnak: Oroszország egyre közelebb kerül Kínához, miközben az Egyesült Államok és Európa megpróbálja elszigetelni az eurázsiai országot. Peking ugyanis nem ítélte el Moszkvát az orosz–ukrán háború kitörése után és elutasította a nemzetközi szankciók bevezetését.

A kínai okostelefonok, autók, ruhák, háztartási gépek és egyéb termékek átvették a kivonuló nyugati márkák helyét, miközben Moszkva olajjal, gázzal, szénnel és más nyersanyagokkal látja el Pekinget. A Kínával folytatott kereskedelme miatt az orosz gazdaság képes ellenállni a nyugati intézkedéseknek.

Ennek köszönhetően a főleg jüanban elszámolt kétoldalú forgalom tavaly történelmi csúcsot ért el és idén sem csökken.

50 jüanos bankjegyeket számol egy kínai banki alkalmazott - rekordszintet ért el a kínai fizetőeszköz használata
Fotó: AFP/Str

Brutális ingatlanadót vezetne be a horvát kormány

Ingatlanadó bevezetését tervezi a horvát kormány; az erről szóló törvényjavaslatot csütörtöki ülésén vitatta meg a kabinet. A javaslat elsősorban a lakáshoteleket érintené, amely jelentős áremeléseket jelentene a horvát tengerpartra látogató magyarok számára. a hosszú távú lakáskiadásra meglehetősen alacsonyak az adók, a rövid távúra pedig még alacsonyabbak. Az a cél, hogy ezek valamilyen módon kiegyenlítődjenek  

A javaslat szerint részben módosul ezen ingatlanok adóztatási köre is, mind a felső, mind az alsó határ megemelkedik majd, a helyi önkormányzatoknak pedig kötelességük lesz bevezetni az adót, eddig csak élhettek a lehetőséggel. A pontos összegek egyelőre nem ismertek. Jelenleg a hosszú távú bérbeadásnál jelenleg a bérleti díj 30 százaléka adómentes, míg a fennmaradó 70 százalékra 12 százalék adót fizet az ingatlan bérbeadója. Ez egy 1000 eurós bérleti díj esetében 84 euró havonta. A rövid távú bérbeadásnál átalányadó van érvényben, amelyet az önkormányzatok határoznak meg ágyanként, és amelynek az alsó határa 19,99 euró, ami annyit jelent, hogy egy apartman után, hat ággyal, 120 euró adót fizet a tulajdonos évente. 

Dél-Európának elege van a turistákból – újabb korlátozásokat vezetnek be

A vízhiány, a túlzsúfolt utcák és az emelkedő lakhatási költségek dühítik a helyieket. A mediterrán térség a turizmus visszaszorítására törekszik – hiába belőlük élnek. Rómának, Barcelonának és Athénnak elege van a nyaralókból. 

A tiltakozók szerint a túlzott turizmus felhajtja a lakásárakat, felgyorsítja az elszegényedést, és tovább apasztja a már amúgy is szűkös vízkészleteket. Az olyan aszály sújtotta városi központokban, mint Barcelona, a turisták jóval több vizet fogyasztanak, mint a helyi lakosok. A kiszáradt Szicíliában számos város a vízhiány miatt már nem is fogad turistákat. 

Horvátországban, valamint több dél-európai államban korlátozó lépéseket fontolgatnak a túlzott turizmus ellen
Fotó: Shutterstock/xbrchx

A kormányok a maguk részéről kevésbé hajlanak a radikális korlátozásokra. Számos uniós ország, különösen a dél-európai országok számára a turizmus a gazdaság egyik legfontosabb pillére: 

• Horvátország esetében 11,3 százalék, 
• Portugália, Görögország, Spanyolország és Olaszország esetében pedig 6–8 százalék közötti a turizmus részaránya a GDP-ben – írja az Allianz elemzése.

Miután a járvány két évre szinte teljesen befagyasztotta a turizmust, az utazni vágyók „bosszúturizmusba” kezdtek – kényszerűen elhalasztott nyaralásaikat pótolják be. Mindez pedig jelentősen hozzájárult az érintett országok GDP-növekedéséhez.

A németeknek is megvan a MÁV-sztorija: akkora a baj a Deutsche Bahn-nál, hogy pénzzel sem könnyű orvosolni

Nem csak a magyar vasút szenved az elöregedett infrastruktúrától, évtizedes gondok vannak a Deutsche Bahn-nál is. A vagonok túlzsúfoltak, állandóak a késések és a járattörlések, valamint folyamatosan le van zárva több pályaszakasz is a felújítások és karbantartások miatt. A távolsági járatok kevesebb mint kétharmada éri el időben a célállomását, ami negatív rekordnak számít a németeknél. A helyzet olyan rossz, hogy a vonatok pontosnak tekinthetők, ha 6 percnél kevesebbet késnek.

A DB pénzügyileg is rendkívül rossz helyzetben van. Csak az idei első fél évben több mint 1,2 milliárd euró veszteséget termelt, a teljes adóssága pedig körülbelül 34 milliárd euró.

A DB gondjai abból erednek, hogy Németországban évtizedek óta nem foglalkozott az állam ezzel az infrastruktúrával és nagyon kevés befektetés áramlott a vasútba.

Gondokkal küzdenek a német vasútnál is (illusztráció)
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP/Helmut Fricke

Az utasforgalom és a vasúti teherszállítás iránti kereslet viszont óriási mértékben megnőtt – ismertette Sabrina Wendling, a Pro-Rail Alliance, egy berlini nonprofit érdekképviseleti szervezet tagja.

Németország jelenlegi koalíciós kormánya, amiben a zöldek és a szociáldemokraták kaptak helyet, a környezetvédelmit tűzték a zászlójukra, így a vasút ismét reflektorfénybe került. A kormány megígérte, hogy 2030-ra megduplázza a vasúti személyszállítást és 25 százalékkal növeli az áruszállítást. Ennek érdekében már most több milliárd eurót különítenek el a vasút fejlesztésre.