Hol tartunk jelenleg a hazai minimálbér emelkedésével?

Magyarországon a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint legfeljebb a minimálbért, illetve a garantált bérminimummal megegyező összeget mintegy 700 ezren kapják kézhez minden hónapban. A legkisebb bérek meghatározása tehát nagy felelősség, ami a társadalom nagy részére van közvetlen hatással, ezért az emeléssel kapcsolatos döntéseket csak konszenzusos módon lehet meghozni - írja véleménycikkében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Tavaly december 1-jétől a minimálbér bruttó összege 15 százalékkal, 266 800 forintra emelkedett Magyarországon. Ez az összeg több mint a három és félszerese a 2010-es 73 500 forintos szintnek, mintegy 263 százalékkal magasabb annál. Ezzel európai szinten sincs szégyenkeznivalónk, sőt, a 2010-től történt, nemzeti valutában mért minimálbér-emelések tekintetében a negyedik legnagyobb mértékű növekedést értük el. Ha vásárlóerő-paritáson nézzük, a magyar minimálbér a 17-ik, sorrendben Csehország, Szlovákia, Észtország, Lettország és Bulgária követi. 

 

Nem cél, hanem irány a 400 ezer forint körüli minimálbér

A kormányzat nem célként, hanem irányként fogalmazta meg a 400 ezer forint körüli minimálbér elérését három-négy év alatt, ugyanakkor a gazdasági folyamatok érdemi ráhatással vannak a bérfolyamatokra is. A minimálbérekkel kapcsolatos végső döntést – ahogy korábban is – a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel együtt hozza meg. Az egyeztetések még javában tartanak, a kormány egy többéves megállapodásban és a bérek dinamikus növelésében érdekelt.

A kép illusztráció!
Fotó: Pixabay

Ha megvizsgáljuk, hogy mit ír elő a megfelelő minimálbérekről szóló uniós irányelv, megállapíthatjuk, hogy az indikatív referenciaérték kapcsán nem rögzíti, milyen konkrét referenciaértéket kellene használnia egy-egy tagállamnak az átültetés során. Használhatnak nemzetközi szinten általánosan használt értéket (pl. bruttó mediánbér 60 százaléka, bruttó átlagbér 50 százaléka stb.), illetve és/vagy a nemzeti szinten alkalmazott indikatív referenciaértéket. Mindezek alapján látható, hogy az irányelv széles körű autonómiát biztosít a tagállamok számára a referenciaérték meghatározása során, hozzátéve, hogy mint referenciaérték nem jelent kötelezettséget a tagállam számára az elérése. Az átültetési határidő 2024. november 15., vagyis addig kell tájékoztatni a bizottságot az átültetés keretében végrehajtott intézkedésekről. 

Bér vagy kereset? Egyáltalán nem mindegy!

Fontos, hogy amikor – a kötelező legkisebb bérek emelése kapcsán – a bérekről beszélünk, akkor ne keverjük össze a fogalmakat, hiszen a bruttó bér és a bruttó kereset között érdemi eltérés van. Egy esetleges automatizmusnál, ami referenciaértékhez köti az évenkénti emeléseket, mindenképpen szükséges tisztázni, hogy melyik adatot vesszük alapul. A bruttó átlagbér a bruttó átlagkereset 82-84 százalékát teszi ki Magyarországon, hiszen az utóbbi tartalmazza a bérpótlékot, a kiegészítő fizetést, a prémiumot, a jutalmat, illetve a 13. és további havi fizetéseket is. A minimálbér önmagában egy alapbér, így nem az almát a körtével szeretnénk összevetni, hanem a minimálbérek kiindulópontja a bruttó átlagbér kell hogy legyen. A minimálbérek számításánál tehát egyértelműen a bruttó béreket javasolt alapul venni. A lenti számításoknak megfelelően – ha az átlagbér 50 vagy 60 százalékát vesszük referenciaértéknek – 2028-ra érhető el a 400 ezer forint körüli minimálbér Magyarországon. Megítélésem szerint az alábbi ábrán látható alternatívák szolgálhatnak kiindulási pontként a tervezés során.

 

Eddig nem okozott elbocsátásokat az erőteljesebb minimálbér-emelés

Tény, hogy az egyes riogatásokkal ellentétben a minimálbér drasztikusabb emelése sem okozott eddig elbocsátási hullámokat, foglalkoztatáscsökkenést hazánkban. A hazai adatok egyértelműen azt támasztják alá, hogy azokban az években, amikor a legnagyobb mértékű minimálbér-emelés történt Magyarországon, kivétel nélkül emelkedett a foglalkoztatottak száma. Csökkenést az elmúlt két és fél évtizedben csak a globális konjunktúra visszaesése okozott a foglalkoztatásban, függetlenül a minimálbér alakulásától. Figyelemre méltó, hogy az első Orbán-kormány regnálásánál két év alatt duplájára nőtt a minimálbér összege, ám a foglalkoztatás így is növekedni tudott.

 

Az uniós országokban is nagyon hasonló tendenciák voltak tapasztalhatók a nagyobb arányú minimálbér-emeléseknél, tehát jobbára ott sem okoztak foglalkoztatáscsökkenést a drasztikusabb emelések.

Hányan dolgoznak a kötelező legkisebb bérelemeken?

Magyarországon a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint legfeljebb a minimálbért, illetve a garantált bérminimummal megegyező összeget mintegy 700 ezren kapják kézhez minden hónapban. A 2010 óta látott, mintegy egymillió fős foglalkoztatotti növekmény miatt a minimálbéreken dolgozók aránya folyamatosan változik. A két minimumbértípusban foglalkoztatottak száma jelenleg nagyjából fele-fele a fenti értéknek. A legkisebb bér meghatározásánál azért is különösen fontos a „zsinórmérce” megválasztása, mert messze túlmutat a minimálbéreken. A kötelező legkisebb bérek emelésének tovagyűrűző hatása minden egyes alkalommal több millió ember bérét tolja feljebb, ami a bérskálára érdemi hatást gyakorol. A legkisebb bérek meghatározása tehát nagy felelősség, ami a társadalom nagy részére van közvetlen hatással, ezért az emeléssel kapcsolatos döntéseket csak konszenzusos módon lehet meghozni.

Az eredeti cikket a linkre kattintva olvashatják a Világgazdaság oldalán!