Hamarosan bejelenthetik a 2025-ös minimálbér-megállapodás részleteit

Új szolgáltatással bővült Magyarországon az azonnali fizetési rendszer (illusztráció)

Fotó: Shutterstock

Küszöbön a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodás megkötése, miután jelentősen közeledtek az álláspontok a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának hétfői ülésén. A Világgazdaság információi szerint már holnap, azaz szerdán megtörténhet az utolsó részletek tisztázása. Az, hogy végül a minimálbér mennyivel emelkedik 2025-ben, azon is múlhat, hogy a kormány hajlandó-e hozzájárulni a vállalkozók terheinek csökkentéséhez.

Mivel jó néhány részletkérdés még tisztázásra vár és ezért az utolsó pillanatokban is még lehet változás, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülésén megszülethet a 2025-ös minimálbér-megállapodás - tudta meg a Világgazdaság. Hétfőn találkoztak egymással a munkaadók, a szakszervezetek és a kormány képviselő, ahol  mindhárom oldal tett egymásnak engedményeket, így a felek nagyon közel jutottak a tárgyalások lezárásához.

Minimálbér 2025: a vártnál rosszabb GDP-adat után bekeményítettek a vállalkozók

A megállapodás szövegezését is elindították. Most minden, az egyeztetésen résztvevő szervezet a saját szervezeteivel kell hogy egyeztesse a megállapodás részleteit, emiatt még megfogalmazódhatnak alternatív javaslatok. Azt azonban korántsem lehet biztosra venni, hogy végül tényleg megadják a vállalkozók a két számjegyű százalékos minimálbér-emelést 2025-ben. Korábban ugyanis többé-kevésbé elfogadták azt a forgatókönyvet, hogy

• jövőre 10, 
• 2026-ban 12, 
• majd 2027-ben 14 százalékkal emeljék a kötelező legkisebb munkabér összegét. 

Ez következett abból is, hogy van részmegállapodás a felek között, miszerint 2027-re el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát a minimálbérnek, ebből pedig következik, hogy évente átlagosan kell 12 százalékkal emelni a minimálbért, így az egyes éves emelési mértékek eltérőek lehetne.

Ugyanakkor a harmadik negyedéves, vártnál jóval rosszabb GDP-adat után már túlzónak találták a munkaadók jövőre megadni a 10 százalékos emelést, helyette Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára korábban a 8 százalékos mellett érvelt. Ezzel együtt nem zárt ki a két számjegyű emelést, azonban jelezte, hogy ehhez kormányzati szerepvállalására és adócsökkentés lenne szükség. 

Kompromisszumos megoldás születhet, a kormány is részt vállal

Mivel nem tudjuk pontosan, hogy a kormányzat mennyiben járul hozzá a vállalkozók terheinek csökkentéséhez, legyen szó bármilyen járulék csökkentésről, vagy kkv-k segítő támogatási programokról. Utóbbi esélyét növeli, hogy a Demján Sándor Program ezekben a hetekben indult el, amin keresztül jelentős forrásokat csoportosítottak át a vállalkozások támogatására.

Így elképzelhető, hogy a három oldal között megszülető kompromisszum jegyében 2025. január elsejével végül nem tíz, hanem 9 százalékkal emelkedik a minimálbér."

Ha így lesz, akkor egy ekkora emeléssel a jelenlegi 266.500 forintról 290.480 forintra nőhet a legkisebb kötelező munkabér összege, majd 2026-ban és 2027-ben ettől nagyobb mértékű emelést kaphatnak a minimálbéren foglalkoztatottak.

A garantált bérminimum esetében 7 százalék körüli emelésről hallottunk, ez azért nehezebb kérdés, mert jóval nagyobb kört, közel 750 ezer főt érint. A 7 százalékos emelés azt jelentené, hogy a szakmunkás minimálbér 2025. január elsejével a mostani 326.000 forintról 348.800 forintra emelkedne. Azt feltételezve, hogy jövőre átlagosan 3,2 százalékkal nő az infláció, a minimálbér vásárlóértéke közel 6 százalékkal, a garantált bérminimumé 4 százalékkal növekedhet. 

Ismét több éves bérmegállapodás jöhet

Azt viszont szinte biztosra lehet venni, hogy 2016 után újabb három éves bérmegállapodás kötnek a szociális partnerek, amit nem véletlenül óriási várakozás előz meg. A mai napig teljes egyetértés van a munkaadók és a szakszervezetek között abban, hogy az akkori hatéves bérmegállapodás sikertörténet. 

A megállapodásnak köszönhetően ugyanis 45 százalékkal nőttek a reálbérek, miközben jelentősen csökkentek a vállalkozói terhek. 

Hat év alatt – 2017. január elsejétől 2022-ig – az alábbi módon emelkedett a két legkisebb bérelem:

1. a minimálbér bruttó 111 ezer forintról 200 ezer forintra,
2. a garantált bérminimum pedig bruttó 129 ezerről 260 ezer forintra nőtt, és ezzel párhuzamosan
3. a kormány a szociális hozzájárulási adót a korábbi 27-ről 13 százalékra mérsékelte.

A nagy arányú emelések jelentős hatással voltak a hazai bérdinamikára, miután mindkét bérelem közvetlenül 1 millió főt érint, közvetve pedig 2 milliót, így a teljes bérskálát maga előtt tolta. Ennek pedig az lett az eredménye, hogy míg 2016-ban bruttó 263 200 forint volt az átlagkereset, 2022-ben már 515 800 forint lett, tehát itt is majdnem kétszeres volt a növekedés.

2028-ra jöhet az ezer eurós minimálbér és egymilliós átlagkereset

Épp emiatt tűnik megalapozottnak az a kormányzati várakozás 2028-ra elérje az ezer eurót a minimálbér és egymillió forintot a bruttó átlagkereset, utóbbihoz ráadásul elég lenne évente 9 százalék körüli bérdinamika a következő pár évben. Noha az elmúlt időszakban a magas infláció is közrejátszott ebben, de jócskán 10 százalék fölött nőttek a hazai keresetek. Márpedig a munkaerőhiány súlyosbodni fog Magyarország a következő néhány évben, ami garantálja a bérek dinamikus felzárkózását.