Pokoli árat fizet a világ a rettenetes hőségért

Az emberi veszteségen, áldozatokon túl a tomboló nyári hőhullámok óriási gazdasági tehertételt is okoznak. Idén a tavalyinál is többet vághatnak le a globális GDP-ből, és komoly elemzők állítják: a hőség kimutathatóan növeli a világon az inflációt a következő tíz évben.

A nyári meleg már a múlté: egészségre veszélyes, emberéleteket követelő hőhullámok tombolnak ezen a nyáron is a világ számos térségében. A Föld egyik legmelegebb helyének számító Death Valley-ben egyenesen arra számítanak – a mentőhelikoptereket már be sem tudják vetni a forróságban –, hogy a területen ezen a nyáron megdől a hőmérsékleti világrekord.

Extrém magas hőmérsékleteket persze korábban is feljegyeztek, de az ezen a nyáron is jelentkező hőség nem egyszerűen a higanyszálak még magasabbra szökéséről szól. A tudósok körében széleskörű konszenzus van arról, hogy a hőmérsékleti rekordokat hozó szélsőséges meleg a klímaváltozás miatt jelentkezik egyre hamarabb és tart egyre tovább, sűrűsödő hőhullámokkal.

Egyre gyakrabban jelentkeznek, egyre tovább tartanak a hőhullámok (illusztráció)
Fotó: Shutterstock/Copyright (c) 2021 DimaBerlin

Ezt hozzák magukkal a hőhullámok

A jövőben is hasonlóan forrónak ígérkező nyarak bizonyosan számos változást kényszerítenek ki a gazdaságban, miközben a forróság minden évben komoly gazdasági kárt, illetve kiesést okoz.

Az extrém hőséghez köthető károkat általában a biztosítótársaságok számítják ki, modellezéseik olykor alkalmasak arra is, hogy az egész világra megbecsüljék a költségeket.

Például az Allianz 2023-ra készített számítása alapján

tavaly a globális GDP mintegy 0,6 százalékát emésztették fel a hőhullámok, illetve azok következményei.

Az Európában, Kínában, az Egyesült Államokban tomboló hőség az emberéleteken túl növelte az egészségügyi kiadásokat és csökkentette a termelést, országonként változó mértékben. Franciaországban a GDP 0,1 százalékát emésztette fel az extrém időjárás, Kínában viszont a kalkulációk szerint a GDP 1,3 százalékának megfelelő összeget vitt el a pokoli hőség.

Elképzelhető, hogy a 2024-es hőhullámok a tavalyinál is nagyobb arányú költséget jelentenek majd a világnak a globális GDP-hez viszonyítva.

A 2023 nyarán készült felvételek turisták várakoznak a napsütés ellen védő ernyőik alatt, hogy bejussanak a római Colosseumba
Fotó: NurPhoto via AFP/Andrea Ronchini

Elfogyhatnak a turisták a tengerpartokról?

A kutatók egyre pontosabb előrejelzéseket tudnak adni arról is, hogy a gazdaság mely területeit érinti majd a legjobban az egyre forróbb időjárás. Ilyen például a turizmus, amely csak Európában legalább 2,5 ezer milliárd eurós bevételt jelent. Ám az egyre melegebb nyári hónapok miatt számítani kell rá, hogy a hagyományos nyári utazási, tengerparti célpontok helyett – például Olaszország, Görögország – a turisták 

egyre nagyobb arányban választanak majd olyan helyeket, ahol elviselhető marad a hőség, és nem halnak bele abba a vakációjukon.

Ez viszont komoly veszteséget jelenthet az érintett országoknak, amelyek gazdasági teljesítményében a turizmus hagyományosan nagy arányt képvisel.

A hőség elől a tengerparti strandra menekülő helyiek és turisták Szicíliában (2023-as felvétel)
Fotó: AFP/Giovanni Isolino

A hőség növeli az inflációt

A klímaváltozás hatásaival foglalkozó kutatók egyre biztosabbak abban, hogy a hőségen keresztül a globális felmelegedés áremelő, inflációs hatással bír. Az Európai Központi Bank és a Potsdami Klímakutató Intézet idén tavasszal publikált tanulmányában a szerzők összefüggést találtak a magasabb hőmérséklet és az élelmiszerárak, illetve az infláció alakulása között. Aggasztó, hogy ezt nemcsak a szegényebb (alacsony jövedelmű), hanem a gazdagabb országokra is megtalálták.

Az elemzők számításai szerint az emelkedő hőmérséklet 

minden évben 1,2 százalékkal növeli a globális inflációs rátát 2035-ig.

Bár ez egy átlagérték a világra, de némi leegyszerűsítéssel arról van szó – a tanulmány részletezi ezt –, hogy 

általában véve drágábbak lesznek a dolgok (főként az élelmiszer), pusztán azért, mert hőség van.

A turizmus átrendeződése és az inflációs hatás csak két olyan terület, amelyen jelentkezni fognak a hőhullámok hatásai.

Vásárlók egy caracasi hipermarketben, Venezuelában - a hőség miatt a globális infláció emelkedésére kell számítani, különösen az élelmiszereknél lehet majd érezni a hatást (illusztráció)
Fotó: AFP/DPA/Rayner Pena

Mivel a hőség miatt jelentkező károkról első körben a biztosítótársaságok rendelkeznek átfogóbb képpel, érdemes ezt a rövid kitekintést a figyelmeztetésükkel zárni: a cégek jelentős része úgy véli, eljöhet az az időszak, amikor az extrém meleg miatt nem vállalnak fedezetet egyes régiókban az otthonokban vagy gépjárművekben jelentkező károkra. Vagy ha mégis, akkor a hőmérséklethez hasonlóan szélsőségesen magas biztosítási díj ellenében. Ezzel pedig akaratlanul is a hőhullámok okozta kedvezőtlen gazdasági hatásokhoz járulnának hozzá.