Hámori József

Mit tud az emberi agy?

III. Az emberi agy sajátossága: az aszimmetrikus féltekék

Az emberi agy rendkívül hosszú posztnatalis fejlődése, és az ehhez kapcsolódó plasztikus tulajdonságai mellett (ami már egyedül is egyértelműsíti a jó iskolai oktatás, nevelés fontosságát a személyiség optimális kialakulásában) a másik, ugyanilyen fontos tényező az emberi agyhoz kötött működésekben található munkamegosztás, görög terminussal: aszimmetria. A szimmetria általában jellemző az állatvilágra s az emberre is. Vannak persze kivételek, például a szív aszimmetrikus elhelyezkedése. Mégis egészében, anatómiai értelemben az ember ugyanúgy biszimmetrikus lény, mint a gerincesek legtöbbje. Aztán jött valami az emberi agy fejlődése során, ami alapvetően felborította ezt a szimmetriát, részben szerkezeti, de főleg funkcionális értelemben. Kérdés, hogy ennek tulajdonképpen mi értelme van, egyáltalán jó-e az nekünk, hogy agyunk nem két egyforma féltekéből áll, mint ahogy az a majmoknál megszokott és ismert, hanem két olyan féltekéből, amelyek mást és mást csinálnak. Van-e ennek valami haszna? Azt szeretném bebizonyítani, hogy a két félteke különbözősége éppenséggel nem csak hasznos, hanem az emberi személyiségnek alapvető vonása. Az, hogy az ember nemcsak piacképes termelő egyén, hanem valamivel többet is tud, példának okáért tudománnyal, művészetekkel foglalkozik - mindez valahol erőteljesen összefügg azzal, hogy az emberi agy a fejlődés során aszimmetrikussá vált, és a két félteke bizonyos mértékig munkamegosztásban dolgozik egymással.

13. ábra

14. ábra