Kislexikon

 

devotio moderna
"Új ájtatosság": a 14. században Németalföldön kialakult vallásos reformirányzat, amely az egyszerű laikus polgár Istenhez való személyes odafordulásának lelki fontosságát, illetve a puritán szellem erejét hangoztatta. A lelki mozgalom főként Rotterdami Erasmus közvetítésével hatott a lelki megújulást hirdető protestantizmusra, s ezen keresztül a modern ember vallásosságára is.

fundamentalizmus
A fundamentalizmus modern jelenség. Amíg vannak fundamentumaink, azaz abszolút bizonyosságaink, amelyekre világunkat és életünket építjük, addig nincs fundamentalizmus. Miután ezeket a biztos alapokat elveszítettük, mindig vannak és lesznek olyanok, akik újraválasztják elődeik fundamentumait vagy újabbakat választanak maguknak. Ez azonban önmagában még nem fundamentalizmus. Akkor lesz az, mikor egy mozgalom vagy egy egyén az általa választott fundamentumokat mások számára is kötelező érvényűnek tartja, és nem viseli el, mi több, erkölcstelennek, hazugnak, árulónak nevezi és - ha módja nyílik - üldözi azokat, akik nem ismerik el fundamentumaikat és nem azok szerint élnek.

ideológia
Ezt a fogalmat értékmentesen használom. A modern világban, amelyben az eszmerendszerek választhatók, a politikai vagy társadalmi cselekvést vezető és rendező eszmerendszereket nevezem ideológiáknak. Egy funkciókra alapozott társadalomban az eszmerendszerek funkciója, nem pedig eredete a döntő.

konzervativizmus
Ezt a fogalmat nem pártpolitikai, hanem filozófiai szempontból értelmezem. Mivel a kapitalizmus állandóan forradalmasítja, felforgatja az emberek életét, széttépi a hagyományos kapcsolatokat, minden mozgalmat ideológiájuktól függetlenül konzervatívnak nevezek, mely ezt a tendenciát mérsékelni igyekszik. Régebben a feudális kapcsolatokat védték a konzervatívok, ma azonban ezek többnyire már nem léteznek. A szociáldemokrata mozgalmak és pártok konzervatívak, mivel mérséklik a kapitalizmus romboló hatását, az újraelosztás megszervezésével védik azokat, akiket teljesen elpusztítana a kapitalista permanens forradalom. Keresztényszocialista pártok is betölthetik ezt a funkciót.

liberalizmus
A liberalizmusnak két ága van: politikai liberalizmus és gazdasági liberalizmus A kettő összekapcsolódhat, de nem mindig kapcsolódik össze. A politikai liberalizmus a hangsúlyt a szabadságjogok, polgárjogok, kisebbségi és egyetemes emberi jogok védelmére helyezi. Liberális demokrácia az a demokrácia, amelyben a demokráciát a politikai liberalizmus korlátozza, tehát melyben a többség nem rendelkezhet korlátlanul a kisebbség élete felett. A gazdasági liberalizmus a piac szabadságát védelmezi a piacmechanizmust korlátozó intézkedésekkel szemben.

lineáris történelem
Az a történetfelfogás, mely a jelent nem a múlthoz való visszatérésként gondolja el, hanem mint a múlttól radikálisan eltérő jövendő események színterét. A lineáris történetszemlélet különleges szerepet juttat az időbeliségnek és az idő folyásának. A bibliai történetfelfogás például - mind a zsidó Bibliában, mind az Újszövetségben - a lineáris történetfelfogást testesíti meg, nem pusztán a történetekben, hanem az üdvtörténetben is. Ez a lineáris történetfelfogás jellemzi a felvilágosodás legtöbb gondolkodójának - például Lessing vagy Kant - történetfilozófiáját is.

messianisztikus-chiliasztikus jövőkép
A keresztény chiliasztikus jövőkép alapszövege János jelenéseinek az a passzusa, melyben János megjövendöli az ezer éves birodalmat, melyben Krisztus az igazakkal együtt fog a földön uralkodni az Utolsó Ítélet előtt. Az ezeréves birodalomban a természet virágzik és a földön béke honol. A zsidó messianizmus - Jesaja, Dániel - erősen hatottak a chiliasztikus fantáziára, majd mozgalmakra is Az ezeréves birodalomra várunk, arccal a jövő felé nézünk, de eljövetelét siettetni nem tudjuk, ahogy a Messiás eljövetelét sem. Akár ma is megtörténhet.

metafizikai rendszerek
"Metafizikának" először Arisztotelész "első filozófiáját" nevezték, azóta pedig minden olyan filozófiát, mely a létezés és a gondolkodás végső kérdéseit kutatva elvezeti az olvasót-hallgatót az abszolút igazsághoz. A metafizikai rendszerek hierarchikusak. Legalacsonyabban helyezkedik el ebben a hierarchiában az anyag és az érzéki ismeret vagy tapasztalat, legmagasabban a tiszta szellem (ideák, Isten) vagy a tisztán fogalmi gondolkodás (intellektus, tiszta ész). A legtöbb metafizikai rendszer kettéosztja a világot egy igazi világra, mely "fent", és egy látszatvilágra, mely "alant" helyezkedik el. A felvilágosodás kora óta, párhuzamosan a társadalmi hierarchia leépítésével, kezdik leépíteni, lerombolni a metafizikai rendszereket is. Manapság divat a "metafizika" szót szitokszóként használni.

nagy elbeszélés
Nagy elbeszélésnek vagy nagy narratívának a 18. század végétől elterjedt és a 19 században egy időre uralkodóvá vált történelemfilozófiát nevezzük, mely az úgynevezett világtörténelmet a kezdetektől a jelenig egységes folyamatnak írta le, tehát úgy beszélte el a történelmet, mintha egyetlen összefüggő folyamatról lett volna szó. Gyakorta úgy értelmezik, mint a halódó metafizika utolsó kísérletét a fennmaradásra azáltal, hogy a térbeliséget ("fent"-"lent") időbeliséggel helyettesítette.

nihilizmus
Köznapi értelemben nihilista az, aki tagadja minden érték érvényességét, míg az orosz hagyomány az anarchistákat is gyakran azonosítja a nihilistákkal. A jelenkori filozófia a nihilista kifejezést leggyakrabban Nietzsche értelmezésében használja. Ezek szerint a nihilista az, aki tagadja az életet. Így például a kereszténység is nihilizmus, de a keresztényellenes tudományos pozitivizmus is az. Többféle nihilizmusról beszélhetünk tehát. Leegyszerűsítve: az egyik típus a Semmit akarja - mint a kereszténység -, a másik típus semmit sem akar - mint a dekadens irányzatok.

ontológia
A létről szóló tan. Minden metafizika ontológia is, de nem minden ontológia metafizika. Az utóbbira példa Heidegger "fundamentális ontológiája" a Lét és Idő című munkájában.

"ressentiment"
A francia eredetű szóval Nietzsche írja le az egyenlőség gondolatából és gyakorlatából származó, vele természetesen összefonódó, irigységre és ellenérzésre késztető hagyományt és intézményrendszert. Ressentiment jellemezte szerinte a bibliai zsidóságot, mivel magukat nem az istenektől, hanem rabszolgáktól származtatva az uralkodást bűnnek tekintették, ahogy ressentiment jellemző az egyetemes szeretetet hirdető kereszténységre és az egyetemes egyenlőséget hirdető demokráciára és a szocializmusra is.

szocializmus
Szocializmuson nem szocialista társadalmat értek, mivel ilyen nincs, nem volt és nem is lehet, ahogy kapitalista társadalom vagy kapitalista állam sincsen. Tiszta kapitalizmus az önszabályozó piac, mely eredetileg az egyének - a kapitalisták- birtokolta magántulajdon mozgásaként működött. De a szocializmus ott volt már a kapitalizmus bölcsőjénél, mint az a tendencia, politika és mozgalom, amely az önszabályozó piacot korlátok közé szorítja. Ahogy kezdetben a kapitalizmust a kapitalisták, úgy - szintén kezdetben - a szocializmust a munkásosztály képviselte. Ma tömegtársadalmakban élünk, melyekben mindkét osztály csak maradványaiban létezik. De a kapitalizmus maradt, ahogy maradt a szocializmus is, amelyet többnyire a szociáldemokrata típusú pártok képviselnek.