Horváth Iván

Balassi Bálint és a számítógépes irodalomkutatás

Az idén ünnepeljük Balassi Bálint születésének 450. évfordulóját. Az előadás - rendhagyó módon - nem a szokványos életrajzi, stilisztikai vagy poétikai oldalról közelíti meg az első magyar költő életművét. Azt próbáljuk meg rekonstruálni, hogy milyennek tervezhette Balassi kötetét, mely csak másolatokban maradt ránk; szó lesz továbbá a vele kapcsolatos irodalomtörténeti kutatásokról s mindezen keresztül az első információs forradalom egyik legfőbb találmányáról, a könyv ma ismert és a jövőben lehetséges formáiról.

I. Az előző információs forradalom és a mostani
A reneszánsz idején hosszú évtizedekig tartott, amíg a nyomtatott könyv elnyerte végleges alakját. Nincs okunk azt hinni, hogy az internetes könyvet gyorsabban fogjuk feltalálni. Most, amikor a papírkönyvekkel lassan versenyre kelnek a hálózati kiadványok, még egyszer szemügyre vesszük az egyik legtitokzatosabb reneszánsz kötetet: Balassi Maga kezével írt könyvét.

II. Gerézdi Rabán sejtése Balassi verskötetéről
Gerézdi Rabán irodalomtörténész sejtette meg (1964), hogy a Balassi Bálint költészetének javát ránk hagyományozó kéziratos könyv, a Balassa-kódex itt-ott művészi szerkesztés nyomait viseli. Gerézdi elképzelését eleinte kedvezőtlenül fogadta az irodalomtörténet-írás, de halála után lassacskán előkerültek a mellette szóló bizonyítékok. Sikerült kiszűrni annak az úgynevezett "ősmásolónak" (feltehetőleg Balassi barátjának) torzításait, aki 1589-1590 folyamán lemásolta könyvébe Balassi verseit, de a kötetkompozíciót nem értette meg, és épp a legszebb helyeken elrontotta. A mai Balassi-kiadások sokban a Gerézdi-sejtés lekötelezettjei. A középiskolában az ő 3x33-as ötletén alapuló elméletet tanítják.

III. Rendellenességek az elméletben
Az 1990-es években kiderült, hogy nem létezett szövegtorzító "ősmásoló". A Balassa-kódexben megőrzött versek művészi szerkezetét, ha úgy tetszik, maga Balassi rontotta el.

IV. Hogy látjuk ma a verskötet alapszerkezetét?
Gerézdi és a nyomában járók úgy gondolták, a 3x33+1=100 elrendezésű verseskötet csupán elvetélt terv maradt, s a tervezett kötetből csupán 66 vers nyerte el végleges sorrendjét. Most úgy látjuk: a (kb. 100 verset tartalmazó) kötet elkészült, és - apró hiányoktól eltekintve - teljes épségben fennmaradt.

V. A három alsorozat
A kötet alapszerkezetét a lírai én költői önéletrajza adja. Ebbe számozatlanul beékelődik egy vallásos verseket tartalmazó alsorozat, mint belső reflexió, és - szintén számozatlanul - egy ördögi (Júliát kétes színben feltüntető) alsorozat is. A történet az első lezárás (a versek tűzre vetése) után újra elkezdődik, új számozással, és új kudarccal zárul. Az új történet a réginek kicsinyített megismétlése.

VI. Az internetes Balassi-kiadás
A hálózati kritikai kiadás legfőbb értéke hagyományos: a verseskötet új rekonstrukciója. Az internetes könyv kombinatorikus lehetőségeit reneszánsz és barokk könyvművészeti alkotások ihlették, mindenek előtt Quirinus Kuhlmann körtefából készült versíró gépe.

Tovább