Korai monszun Indiában

Indiában 2006-ban néhány héttel előbb, május végén köszöntött be az igazi monszun szezon. Az átlagosnál nagyobb intenzitású viharok sokfelé okoztak tragédiákat is a szubkontinensen. Bár átmenetileg gyengült az esők intenzitása, a szezon java elvileg csak most kezdődik. A mi nagy csapadékaink eltörpülnek ehhez képest.

A világ második legnépesebb országában a csapadékos évszak, a monszun leginkább a júliustól szeptember közepéig terjedő időszakra jellemző. Idén meglepő módon egy hónappal előbb érkeztek a nagy esőkkel, villámcsapásokkal kísért viharok.

A monszun érkezését az átlagos szélirány jelentős, nem egyszer akár 180 fokos változása jelzi. A szélváltozás az összeáramlási zóna északra húzódásával és a föld forgásából adódó kitérítő erővel magyarázható. Tulajdonképpen az északkeleti passzát szelek iránya fordul esetenként akár délnyugatira.

Földünk egyenlítői, trópusi zónájára jellemző feláramlási sáv, az úgynevezett Hadley-cella éven belüli vándorlását a napállás változása mozgatja, hiszen elsősorban ott található, ahol tartósan a legtöbb energiát sugároz a nap a felszínnel. Ahol az egyenlítői övben szárazföldek találhatók, a feláramlási zóna változása minimális, néhány fokot tesz ki. Ahol viszont az egyenlítő az óceánoknál fut, a feláramlási zóna a nyári félévben a szorosabb értelemben vett trópusokon kívül elhelyezkedő szárazföldi területekre húzódik. A világtengerek elhelyezkedése miatt ez leginkább az északi féltekére jellemző, ott is főként az Indiai-óceán még viszonylag alacsony, de már általában nem trópusi szélességen elhelyezkedő északi partjaira. Ezt a feláramlási zónát elhelyezkedése miatt Trópusokon Kívüli Feláramlási Zónának, angol megfelelőjének kezdőbetűiből ITCZ-nek nevezzük. A zóna nagyjából június végén húzódik a 25. szélességi körnél északabbra, és a feláramlás keltette csapadékképző hatás változó intenzitású záporokat, zivatarokat gerjeszt.

Általában nem folyamatos csapadékról van szó. A délelőtti időszakban egy-két órás napsütés gyűjti a kezdeti energiát, mely a zivatarok beindulásához szükséges.

Indiában tovább fokozza a viharos időszak intenzitását, hogy a Himalája vonulata északról az alsóbb rétegekbe nem enged hidegebb levegőt beszivárogni. Ugyanakkor 6-7 kilométer magasban maga a monszun szívja északról a hidegebb levegőt. Az alul meleg, nedves és felül hideg, száraz légrétegződés instabil folyamatokat gerjeszt, gyorsítja a felhőképződést.

Az indiai monszunvidék leghíresebb városa a Bangladestől északra egy kisebb hegységben elhelyezkedő Cherrapunji, ahol egy hónap alatt, 1861. júliusában 9300 milliméter eső esett. Ennyi csapadék hazánkban átlagosan 15 év alatt hullik le.

A délkelet-ázsiai szigetvilágban 2006-ban jóval a szezon előtt alakultak ki tájfunok. A tájfunos térségtől kissé északkeletre elhelyezkedő monszun-vidéken szintén előresietett a viharos évszak. Lehet, hogy a két jelenségkör között időbeli kapcsolat áll fenn.