Az egész Földet megfigyeli az új műhold - javulnak az időjárás-előrejelzések

Október 19-én a kazahsztáni Bajkonur-űrközpontból startolt Európa első, a teljes Föld megfigyelésére képes műholdja, a MetOp-A. Az űreszköz adatai alapján jelentősen javulhat az időjárás-előrejelzések pontossága. Pontosabban megfigyelhető lesz majd az ózonlyuk és az UV-sugárzás alakulása, és jól követhetővé válnak például az óceánok felett fújó szelek, szerte a világon.

Immár 28 éve dolgoznak a Föld körül az európai Meteosat-sorozat ún. geostacionárius pályájú műholdjai. Ezek a Föld forgásával megegyező keringési sebességgel az Egyenlítő fölött haladnak, és mindig a Föld ugyanazon területe felett helyezkednek el. Az ilyen pálya számos előnye közül az adott területről folyamatosan készíthető felhőfilmeket emelhetjük ki, melyekkel olvasóink naponta találkoznak rovatunkban. A geostacionárius pálya azonban viszonylag messze, körülbelül 36 000 kilométerre van a földfelszíntől, és a nagy távolság erősen behatárolja a műholdképek felbontását (részletgazdagságát).

Rövidesen azonban sokkal részletesebb képek érkeznek. A napokban bocsátották fel Európa első, ún. kvázipoláris pályán keringő műholdját, a MetOp-A-t. (A kvázipoláris pálya a hosszúsági körök mentén fut, azzal egy kis szöget zár be. A MetOp-A pályája ezen felül napszinkron pálya, így az Egyenlítőt helyi időben mindig ugyanakkor szeli át.) Mivel átlagosan csak 837 kilométerre kering a felszíntől, alkalmas arra, hogy nagyfelbontású képeket készítsen, továbbá a Föld minden pontját, így a pólusokat is képes rendszeresen megfigyelni.

A műholdnak kettős feladatot szánnak. Egyrészt a pontosabb európai időjárás-előrejelzést fogja segíteni, másrészt rendszeresen szállít majd adatokat a földi klímaváltozást vizsgáló európai kutatóknak. Mindkét célt többek között azzal érik el, hogy mért adatokból a hőmérséklet és a páratartalom függőleges változását lehet pontosabban meghatározni, amelyek egyébként az időjárás-előrejelző modellek legfontosabb bemenő adatai közé tartoznak. A függőleges adatgyűjtésre használt hagyományos, ballonokkal felbocsátott rádiószondás mérés továbbra is a legpontosabb, de a magas költségek miatt azok időben és térben ritkán történnek. A műholdas adatokkal a rádiószondás mérés nélkül eltelt időszakokban és a mérésektől távol eső területeken tudunk újabb információkhoz jutni, és ezzel pontosítani a modellek induló adatait, melyek segítségével maga az előrejelzés is pontosabbá válik.

A MetOp-A az első tagja annak a három űreszközből álló műholdcsaládnak, melyet 2,4 milliárd euró beruházással az ESA (European Space Agency) és a METEOSAT (European Meteorological Satellite Organisation) közösen fejlesztett ki. A sikeres indítást Bajkonurból az orosz-európai Starsem vállalat hajtotta végre az orosz gyártmányú Sojuz 2/Fregat rakétával. Egyébként az orosz állam által 2050-ig, évi 115 millió USD-ért bérelt űrbázis éppen fél évszázados fennállását ünnepli.

Mintegy 69 perccel a start után a MetOp-A műhold az Indiai-óceán déli részén található Kerguelen-szigetek felett 837 km magasságban állt pályára. A napszinkron pálya lehetővé teszi, hogy a földfelszín minden pontját hasonló megvilágítottság alatt, meteorológiailag hasonló körülmények között pásztázzák a műszerek az egymást követő átvonulások során.

A műholdat az európai távérzékelési műszerek új generációjával szerelték fel, ehhez jönnek még az amerikai NOAA-sorozat műholdjaihoz hasonló hagyományos érzékelők. Hogy csak néhány dolgot említsünk a műszerezettségből:

• a Francia Űrügynökség 8000 csatornás infravörös szondázó interferométere (IASI), mellyel a numerikus előrejelzési modellek számára szolgáltathat pontosabb és az eddigieknél térben jóval sűrűbb adatokat a hőmérséklet és a páratartalom légkörbeli függőleges elrendeződéséről
• ESA és a Meteosat által közösen kifejlesztett, globális ózonmérésre használható műszer (GOME-2), mely egyéb nyomgázok koncentrációjának meghatározására is alkalmas
• ugyancsak az ESA és a Meteosat által legújabban kifejlesztett, az óceánfelszín feletti szél irányát és sebességét mérő műszer, mely egyébként a jégtakaróról, hótakaróról és talajnedvességről is értékes információkat szolgáltat.

Az új meteorológiai műholdcsaláddal a légkör fizikai paramétereiről érkezők információink bővülnek. A különleges műszereknek köszönhetően a távérzékelés pontossága növekszik. A mindennapi időjárás-előrejelzéshez használatos európai modellek - ezzel együtt maga az előrejelzés is - javulnak