A forgatókönyvek tanúsága szerint a változások a környezeti feltételekre meglehetősen különböző kihatásokkal járnak. Miközben a csapadékösszegek a magasabb szélességeken jelentősen emelkednek, addig a trópusokon és a szubtrópusokon csökkennek. Ott a szárazság és a bizonytalanabbá váló terméseredmények sokasodásával lehet számolni. Ezen felül az extrém időjárási események számának növekedésével számolhatunk, a légörvények intenzitásának növekedése állhat elő, ami viharok, felhőszakadások, tartós hőhullámok és aszályok formájában ölthet testet. Az óceánok szintjének emelkedése különösen azokat a területeket érinti, amelyek ma is csak néhány méterrel találhatók a tenger szintje felett, esetleg már ma is gátak védik. Ezeken a vidékeken növekedhet a szökőárak gyakorisága, amelyek szintén katasztrófákhoz vezethetnek - áll a tanulmányban.
Jelenleg még meglehetősen bizonytalan, de annál veszélyesebb tényező a grönlandi és antarktiszi jégmezők változása. Nincs kizárva, hogy ezeknek olvadása egy jóval nagyobb mértékű emelkedést eredményez az óceánok felszínében. Egy 3 fok feletti tartós felmelegedés akár a grönlandi jég teljes olvadásához vezethet, ahogy ezt a modellek jelzik. Szélsőséges esetben akár 7 métert emelkedhet az óceánok vízszintje, így egész partvonalak kerülhetnek víz alá. Emellett a tengeri áramlások megváltozásával is számolhatunk.
Aggodalmak világszerte
Az IPCC tanulmánya világszerte pesszimista hangvételű nyilatkozatokat váltott ki a klimatológusok jelentős részéből. Justin Mundy brit környezetvédelmi szakértő a kímaváltozás világ metropoliszaira gyakorolt hatását elemezte. Szerinte Föld legnépesebb városainak jelentős része a tengerparti fekvésük okozta szökőár-veszélynek vagy pedig az édesvíz jelentős csökkenésének van kitéve. Egy müncheni tudós a klímaváltozás globális méretét hangsúlyozta, mondván még sosem volt dolga az emberiségnek a Föld minden területére kiterjedő problémával.
Az IPCC tanulmánnyal tovább erősödött az a folyamat, amelyben a környezetvédelem egyre nagyobb nyomást gyakorol a politikára, elsősorban a világpolitikára. Mind gyakrabban kerül terítékre azoknak az országoknak az elmarasztalása, ahol a klímakutatások eredményeit jelentős fenntartással fogadják.