G8 klíma-kompromisszum

A G8 házigazdája, Angela Merkel német kancellár jelentős sikernek nevezte, hogy megállapodtak: célul tűzik ki, 2050-re 50 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A megállapodás szerint ENSZ-védnökség alatt tárgyalnak majd a klímaváltozásról szóló Kiotói Egyezményt felváltó szerződésről.

10 éves folyamat a klímaváltozás ellen

Az 1997-ben született Kiotói Egyezmény értelmében 35 ipari országnak 2012-ig 5 százalékkal kellene csökkentenie a kibocsátás szintjét 1990-hez képest, de ezt Washington nem volt hajlandó aláírni.

Az elmúlt 10 évben, mint az a "Klímaváltozás-dosszié" alatt jól nyomon követhető, folyamatosan jelentek meg riasztó adatok, tények, tanulmányok az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátásának növekedéséről és elsődleges hatásaként a Föld közép-hőmérsékletének emelkedéséről. Ezen globális felmelegedés már most is tapasztalható, illetve várható negatív hatásáiról számos jelentés látott napvilágot.

Ezek között is kiemelkedik, az ún. IPCC-jelentés, az ENSZ klímaváltozási testülete idén február 2-án tett közzé összefoglaló áttekintést, egy hatéves munka lezárásaként.
A szén-dioxid koncentrációjának egyértelmű növekedése eredményeként az utóbbi száz évben a felszín közelében a levegő hőmérséklete 0,74 Celsius-fokkal emelkedett. (Ez az érték az évenkénti globális átlag-hőmérsékletekre illesztett egyenes szerint 100 év alatt végbement változás.) Ezzel összefüggésben, a legutóbbi tizenkét évből tizenegynek a globális átlag-hőmérséklete magasabb volt, mint az 1995 előtti évek bármelyikének. A hőmérséklet a 20. század második felének átlagában, minden valószínűség szerint meghaladta az elmúlt 500 év, sőt bizonyára az utóbbi 1300 év hasonló hosszúságú időszakainak átlagát.

A majdnem mindenhol végbemenő átlagos melegedés közvetlen hatásaként nőtt a hőhullámok és extrém meleg hőmérsékletű napok gyakorisága és erőssége, eközben a nagyon hideg szélsőségek gyakorisága többnyire csökkent. Továbbá szélsőséges csapadék eloszlásokra, viharokra, a tengerek, óceánok vízszintjének emelkedésére, a gleccserek, sarki jégtakarók olvadására és ezeknek a negatív visszahatásaira is lehet számítani.