A monszun egy széljárás, amely az északi félteke nyarán a tenger felől fúj, és mivel ott nedvességet vesz fel, ezért nagy mennyiségű csapadékot szállít a szárazföldre. Monszunról akkor beszélünk, ha a vizsgált területen az uralkodó szélirány januárban és júliusban legalább 120 fokkal eltér, valamint az uralkodó szélirány ebben a két hónapban legalább 40 százalékos relatív gyakorisággal szerepel. Az átlagos szélnek legalább az egyik hónapban nagyobbnak kell lennie 3m/s-nál, és 2 évente legfeljebb egy ciklon-anticiklon váltás figyelhető meg az adott területen. A Föld lakosságának körülbelül 65 százaléka él a monszun által érintett területeken. A leghíresebb monszun terület India és Délkelet-Ázsia.
Mióta júniusban elkezdődtek az esőzések, közel 1500-an vesztették életüket az áradások során Dél-Ázsiában. Legsúlyosabb a helyzet India Bihar tartományában, ahol a megáradt folyó elzárta az embereket a külvilágtól. Jelenleg 11,5 millió embert sújt az áradás, és több mint 6000 falut árasztott el a víz, amelynek következtében közel 2 millió ember vált hajléktalanná.
Mára már kiderült az ég Indiában, de a szomszédos Nepálban sok folyó kiöntött medréből, és az árhullám hamarosan eléri az indiai Bihar tartományt is, amely tovább súlyosbíthatja a helyzetet.
Legkevesebb 1200 ember halt meg Indiában az áradások következtében. A monszun érkezése és a hozzá kapcsolódó heves esőzések idén egybeesnek a hó olvadással a Himaláján, amely tovább fokozza az árvíz helyzet súlyosságát. A tartós áradások nagy károkat okoztak Dél-Ázsiában, beleértve Nepált, Indiát és Bangladest, ahol az országnak közel 40 százaléka víz alá került.
Közel 250 ember halt meg Bangladesben mióta elkezdődött a monszun. Ebből 120-an az elmúlt 10 nap alatt, és közel 8 millió embert kellett országszerte kitelepíteni.
Nepálban legkevesebb 91 ember halt meg a földcsuszamlások és áradások következtében június óta.