Véres Nestlé-reklámfilm a Greenpeace-től

Internetes PR-háborút indított a Greenpeace a Nestlé ellen. Legújabb pálmaolaj-kampányában a zöld szervezet a cégóriás népszerű csokijának készített sokkoló ál-reklámfilmet, miközben arra buzdít mindenkit, szóljon be a Nestlének. A cég először letiltatta a videót, majd a felhasználók üzeneteit is megpróbálta cenzúrázni a Facebookon.  

Továbbra is óriási károkat okoz a pálmaolaj-kitermelés

A természet- és állatvédők világszerte és évek óta hangoztatják, hogy az orángutánok élőhelyeinek mértéktelen pusztítása komolyan veszélyezteti a faj fennmaradását. A fejlett országok óriáscégeinek folyamatosan növekvő pálmaolaj-igényét ettől függetlenül továbbra is hatalmas erdős területek és tőzegvidékek kipusztításával elégítik ki a délkelet-ázsiai termelők.

Pálmaolaj, bár a termékek összetevőinek felsorolásában gyakran egyszerűen növényi olajként szerepel, megtalálható samponokban, testápoló krémekben, margarinokban és rengeteg élelmiszeripari termékben, például csokoládékban is.

Szólj a Nestlé-nek, hagyja békén az őserdőket!

A Greenpeace március 17-én indított internetes pálmaolaj-kampányában a világ legnagyobb élelmiszeripari cége, a Nestlé népszerű csokijának logóját alakította át (KitKat helyett "Killer", vagyis gyilkos lett a felirat), és a "Szólj a Nestlé-nek, hagyja békén az esőerdőket!" - felkiáltással buzdít mindenkit arra, írjon levelet, kommentet, blogot, sőt, hívja fel telefonon a Nestlé-t magyarázatot követelve.

A kampány leghatásosabb eleme az a sokkoló reklámfilm-paródia, amiben csoki helyett egy orángután levágott, vérző ujjai kerülnek elő a KitKat-es csomagból. A videót persze nem csak saját weboldalára, a legnagyobb videómegosztó oldalra is feltöltötte a Greenpeace, de a Nestlé a szerzői jogok megsértésére hivatkozva szinte azonnal az eltávolítását követelte. A Youtube egyetértett, a videó lekerült, ez pedig hatalmas lavinát indított el, és a népszerű közösségi oldalaknak hála, a történet néhány napon belül több millió emberhez jutott el szerte a világon.

A Greenpeace ezután feltöltötte a kisfilmet egy másik népszerű videómegosztó oldalra, a Vimeo-ra is, ahol már az első néhány óra alatt majdnem nyolcvanezer lejátszást generált, és a mai napig elérhető.

A Greenpeace véres KitKat-videója: "Have a break!"

A szociális média hatalma: PR katasztrófa néhány óra alatt

A különféle internetes közösségi oldalak és blogok tömegeiből a cenzúra bármely formája gyors felháborodást vált ki, a Greenpeace-nek így nem is volt különösebben nehéz dolga maga mellé állítani a dühös virtuális tömeget. Az első és legfontosabb támadási felület a több mint 400 millió felhasználóval rendelkező Facebook-on található hivatalos Nestlé rajongói oldal lett, melyet maga a cég üzemeltet. Az oldal látogatottsága néhány nap alatt ugrásszerűen megnőtt: ma már majdnem kilencvenötezer rajongója van, akiknek nagy része valójában csak azért csatlakozott, hogy a Greenpeace felhívásának eleget téve beszólhasson a Nestlé-nek.

A negatív kommentek áradata után a cégóriás névtelenségbe burkolózó moderátora evezett veszélyes vizekre, amikor közölte, minden bejegyzést automatikusan törölni fog azoktól a felhasználóktól, akik profilképükként a módosított Nestlé-logót használják. A következő hullám a Twitter-t és számtalan blogot érte, majd néhány napon belül a nemzetközi elektronikus sajtó is felkapta a témát, egyértelműen a Greenpeace győzelmét jósolva a PR-háborúban.

A Google keresőjében egy nap alatt 1500 új találat keletkezett a Greenpeace és Nestlé szavakra, de mindkét fél vásárolt fizetett keresőszavas hirdetéseket is a Google-től.

Forrás: AFP

Orángutánnak öltözött Greenpeace-aktivista tüntet a Nestlé jakartai központja előtt március 24-én. A tüntetők azt követelték a Nestlé-től, szüntesse meg együttműködését a Sinar Mas nevű indonéz pálmaolaj-előállító céggel, melyet a Greenpeace környezeti vandalizmussal vádol. (fotó: AFP)

Nem a Nestlé az egyetlen orángutángyilkos nagyvállalat

A Facebook-os cenzúra hatására a felhasználók újabb rajongói oldalakat is létrehoztak, egy részüket azzal a céllal, hogy további vitát kezdeményezzenek, többek között arról, hogy a Nestlé koránt sem az egyetlen főbűnös. Több más multinacionális nagyvállalat vásárol a mai napig rendszeresen olyan pálmaolajat, amit valaha orángutánok lakhelyéül szolgáló esőerdők helyén termeltek meg, még akkor is, ha a cégek eközben szorgalmas PR-al igyekeznek terjeszteni elkötelezettségüket a környezetvédelemmel szemben.

A Nestlé mellett például az Unilever, a Tesco és a Cadbury's csatlakozott tavaly a kerekasztalhoz, mely azt szeretné elérni, hogy a világ cégei csak környezetkímélő módon előállított pálmaolajat hasznosítsanak.

Ezek a nagyvállalatok tehát a termékeik előállításához deklaráltan nem használnak olyan pálmaolajat, amely kipusztított őserdők vagy tőzegvidékek helyén létrehozott ültetvényekről származik. Legalábbis elméletben, gyakorlatilag azonban több zöld szervezet, például a WWF és természetesen a Greenpeace is határozottan azt állítják, a természetpusztítás nemhogy nem ért véget, de a kerekasztalhoz csatlakozott cégek maguk is részt vesznek benne azzal, hogy továbbra is nagy mennyiségben vásárolnak és használnak környezetkárosító módon előállított pálmaolajat.