Az eddigi negatív rekordot 2007-ben jegyezték fel, akkor csak 4,2 millió négyzetkilométer volt a jégpáncél területe. Az azóta eltelt időszakban némileg hízott a jégtakaró, de még így is vészesen csekély.
Az idei olvadással a jégtakaró kiterjedése ismét a várakozások alá csökkent - számolt be Lars Kaleschke, a Hamburgi Egyetem kutatója egy bremerhaveni konferencián. A műholdfelvételek tanúsága szerint a jég idén mért kiterjedése a mérések kezdete, vagyis 1972 óta a harmadik legalacsonyabb.
Megnyílt az idén az északkeleti és az északnyugati átjáró is
"A jég nagyon törékeny, sok a nyílt vízfelület. Kizárólag Grönland északi partjainál található még összefüggő jégtakaró" - magyarázta Lars Kaleschke. A hajók idén ismét átkelhettek az északkeleti és az északnyugati átjárón is.
Az Északi-sark vidékét 1980-ban még 7,8 millió négyzetkilométeren borította jég. "Csak az emberi tevékenység magyarázhatja azt, hogy a sarki jég az utóbbi években ily mértékben leapadt" - vélekedet a hamburgi szakértő.
A jégnek nemcsak kiterjedése, hanem vastagsága is csökken. Hetven évvel ezelőtt még olyan kövér volt, hogy még nyáron sem olvadt. A 20. század egészében viszont már évente átlagosan 110 köbkilométerrel lett vékonyabb. Ez a folyamat mindenekelőtt az embert terheli. "Itt mutatkozik meg igazán az éghajlatváltozás" - mondta Rüdiger Gerdes, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet professzora.
Aggasztó, hogy a Hamburgi Egyetem modellje fokozottabb olvadást jósol annál a mértéknél, mint amennyit az ENSZ Kormányközi Éghajlat-változási Testülete (IPCC) számított ki - tette hozzá Kaleschke. Gerdes ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a prognózisok igen nehézkesek, a felmelegedés mellett az éghajlat természetes változásai is felelősek a jégréteg fogyatkozásért.