2010 a legforróbb év lehet a Földön

A meteorológusok arra számítottak, az idei év átlaghőmérsékletei nem fogják meghaladni a korábbi melegrekordot megdöntő 1998 adatait, azonban a globális felmelegedés rácáfolt a várakozásaikra.

2010 vagy a legforróbb, vagy a második legmelegebb év lesz a Földön a brit meteorológiai szolgálat, a Met Office közlése szerint. Hogy rekordot dönt-e ez az év, az attól függ, melyik adatbázist vesszük figyelembe.

A NASA méréseiből az látszik, hogy az elmúlt tizenkét hónap átlaghőmérsékletei voltak a legmagasabbak a módszeres időárás-előrejelzés 19. századi kezdetei óta. Ha viszont a Met Office Hadley Központjának hőmérsékleti adatbázisát (HadCRUT3) vesszük figyelembe, akkor az utóbbi tizenkét hónap csak a második legmelegebb időszaknak számít. A brit meteorológusok biztosak benne, hogy az emberi tevékenység miatt bekövetkező globális felmelegedés miatt nőnek a hőmérsékletek.

Eddig 1998 számított a legmelegebb évnek - akkor a hőmérsékleteket a Csendes-óceán térségét felmelegítő El Nino-jelenség emelte meg. Az idén gyengébb volt az El Nino, sőt egy idő után a Csendes-óceán déli térségét az ellentettje, a La Nina-jelenség hűtötte le. A meteorológusok így arra számítottak, hogy az idei átlaghőmérsékletek lényegesen alacsonyabbak lesznek a tizenkét évvel ezelőttiekhez képest, ám e várakozásra rácáfoltak a mérések. "Mindez a globális felmelegedés jele" - így jellemezte az adatokat a BBC hírszolgálatának dr. Vicky Pope, a Met Office klímaváltozás-kutatással foglalkozó részlegének vezetője.

Az elmúlt évtized volt a meteorológiai mérések történetének legforróbb évtizede. Dr. Pope ráadásul arra számít, hogy az elmúlt tíz év átlaghőmérséklete 0,03 Celsius-fokkal még magasabb lesz, amint az adatsorokat kiegészítik a tengeri bójákról begyűtött adatokkal. A bóják a tengerfelszín alatt egy méterrel rögzítik a hőmérsékletet.

A klímaváltozás emberi okaiban kételkedő szkeptikusok rendszeresen rámutatnak, hogy az utóbbi évtizedben csökkent, kiegyensúlyozottabbá vált a felmelegedés mértéke. A Met Office kutatói szerint is ezt mutatják az adatok, de állítják: természetes ingadozás áll a háttérben, nem az, hogy megállt volna az ember okozta melegedés.

Az ingadozás hátterében a napsugárzás átmeneti gyengülése állhat, de akár az is, hogy valamivel kevesebb volt az üvegházhatású vízgőz a sztratoszférában. Szintén ilyen hatással lehetett az is, hogy a fejlődő ipar miatt több, a napsugárzást visszaverő aeroszol került a légkörbe Ázsiában. A melegedés ritmusára vonatkozó adatokat pedig torzíthatja, hogy az egyre forróbbá váló északi-sarki térség adatai nem a megfelelő súlyozással szerepelnek az átlaghőmérsékletekben - válaszolják a szkeptikusok felvetéseire a Met Office meteorológusai.