Erősebb gyökerű növényeket hoztak létre az üvegházhatás ellen

Egyetlen génjének érvényesülését korlátozták a növénybiológiai kísérletekben gyakran használt lúdfűnek (Arabidopsis thaliana), és a növény gyökérzete gyorsabban növekedett és terebélyesebbé vált. Az erősebb gyökerű növény több üvegházhatású szén-dioxidot köt meg a légkörből, többet terem és jobban bírja a szárazságot.

A nagyobb gyökérzetű növények levelei és termése is bővebb lesz, ami abban segíthet, hogy többet kössenek le a légkörben felhalmozódó, üvegházhatású szén-dioxidból. A növények a szén-dioxid felhasználásával fejlesztik gyökereiket, gyakorlatilag természetes szén-dioxid-temetőket alakítanak ki.

A termésnagyság növekedése azért előnyös, mert így egységnyi területen termelt haszonnövényből több élelmiszer állítható elő, továbbá a tapasztalatok szerint a fejlettebb gyökérzetű növény ellenállóbb a szárazsággal szemben is, ami számos országot fenyeget a klímaváltozás miatt.

A gyorsabban növő gyökérzet a bioüzemanyagok új generációjának kifejlesztésében is segítene, ugyanis így hamarabb megkapaszkodna a talajon az ígéretes biodízel-üzemanyagnak számító vesszős köles (Panicum virgatum) és kínai nád vagy elefántfű (Miscanthus giganteus). A kutatást Philip Benfey, az észak-karolinai (USA), főként kutatással foglalkozó Duke University biológiaprofesszorának csoportja végezte, eredményeiket a Cell szakfolyóirat november 11-i számában közölték. "A vesszős kölest például a termesztés első évében nem lehet betakarítani a gyenge gyökérzet miatt" - magyarázta Benfey az Scientific American folyóirat online kiadásában.

A lúdfű gyökerében levő sejteket elemezve a kutatóknak sikerült egyetlen olyan, a DNS-információk átírásáért felelős fehérjét azonosítaniuk, amelyet a folyamatból kikapcsolva a növény hosszabb gyökeret eresztett.

A kísérletben úgy sikerült gyorsabban, magasabbra és erősebben növekvő növényeket létrehozni, hogy ezért nem kellett egy más fajból származó gént beszúrni a növény DNS-ébe. Így a fejlettebb gyökerű lúdfű nem számít génmódosított növénynek, vagyis nem vonatkozik rá a GMO-termesztést érintő egyik korlátozás sem: ugyanis a kutatók mindössze annyit tettek, hogy az Arabidopsis thaliana saját génjének érvényesülését korlátozták az alapesethez képest. A következő lépésben vizsgálják meg a kutatók, hogy ez a gén ugyanígy működik-e más növényfajokban is.