Még mindig olajos a Mexikói-öböl, állítják független kutatók

Kátránycsomókat vetnek a hullámok Louisiana, Mississippi, Alabama és Florida partjaira, a halászok arról panaszkodnak, nyersolajat találnak a rákászhálóban. Ha a BP valóban eltakarította a 2010-es olajkatasztrófa nyomait a Mexikói-öbölben, akkor miért sodor még mindig állattetemeket a víz? - ez a fő kérdése az öböl regenerációjáról szóló jelentéseket megkérdőjelező amerikai kutatóknak.

Négy centiméter vastag sötétbarna massza borítja a tengerfeneket - állítja dr. Samantha Joye, a Georgia Egyetem oceanográfusa, aki legutóbb decemberben tengeralattjáróval merült le a mélybe a BP kigyulladt és elsüllyedt fúrótornyától, a Deepwater Horizontól tizenhat kilométeres távolságban. Joye úgy becsüli, ez a fele lehet a katasztrófában kiömlött, bő négymillió hordónyi nyersolajnak. A massza összesen mintegy 7500 kilométeres területet boríthat be.

Joye már tavaly májusban is jelezte, kutatásai szerint olajcseppekből álló óriási felhő kavarog az öböl mélyvízi rétegeiben, ami alapján még az is feltételezhető, hogy sokkal több olaj ömlött a tengerbe, mint korábban gondolták. A Joye-hoz hasonló független szakemberek véleménye azonban nemigen hangzik el a hivatalos fórumokon, álláspontjuk ugyanis ellentétes a BP és az amerikai kormányzat nyilatkozataival, amelyek azt sugallják, teljes mértékben sikerült eltakarítani a tengerbe ömlött olajat.

Kátránycsomókat vetnek a hullámok Louisiana, Mississippi, Alabama és Florida partjaira, a halászok arról panaszkodnak, nyersolajat találnak a rákászhálóban. Minden nagyobb vihar után vöröses olajiszap jelenik meg a partközeli mocsarakban. Idén már százötven delfin pusztult el, fele borjú volt, s közülük nyolc egyeden a Deepwater Horizon-fúrásból származó olaj maradványait mutatták ki. A környék veszélyeztetett tengeriteknős-populációjából pedig csak az elmúlt hónapban nyolcvanhét példány hullott el - sorolják tapasztalataikat a part mentén élők és a független kutatók.

Pár nap híján egy évvel a tizenegy emberéletet követelő katasztrófa után az amerikai kormányzat újabb, mélytengeri fúrási engedélyeket adott ki. A szenátus a brit Guardian napilap riportere szerint nem sieti el a környezetvédelmi szabályozás szigorítását, mint ahogy azt is halogatja megítélni, hogy a tengeri baleset áldozatai ugyanolyan mértékű kárpótlásra számíthassanak, mint a szárazföldi fúrótornyok alkalmazottjai.

A BP is kezd egyenesbe jönni. A londoni központú nagyvállalat 20 milliárd dolláros alapot különített el a kártalanításra (további 500 milliót pedig a katasztrófa hatásait vizsgáló tudományos kutatásokra). Hamarosan befejezik az érintett magánszemélyek és cégek kártalanítását - jelentette be az alap BP-től független vezetője, Ken Feinberg, de a kártalanítások mértéke nem éri el a 20 milliárdot (tavaly 3,6 milliárdot fizettek ki). A BP a kiömlött nyersolajért 18 milliárd dollár bírságra is számíthat, ami megfelel a hordónként befizetendő 4300 dollár elmaradt adónak. A cégnek eddig körülbelül 13 milliárd dollárjába került a fokozatosan véget érő takarítási művelet.

Feinberg szerint 2012-re helyreáll az öböl korábbi állapota. Ezzel azonban a hatóságok sem értenek egyet. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet (NOAA) egyik szóvivője szerint nemhogy a 2012-es dátumnak nincs semmilyen tudományos alapja, de azt sem tudják, az olajkitörés milyen következményeket okoz majd ötven év múlva.