Sosem látott eseményekre is tesztelik a paksi erőművet

Nem sikerült megállapodniuk az európai atomenergia-hivataloknak, hogy a fukusimai nukleáris baleset után milyen szempontok szerint ellenőrizzék az európai nukleáris erőműveket. A paksi erőművet elvileg úgy tervezték, hogy átlagosan 10 000 évente egyszer bekövetkező külső események ellen is védve legyen, de elképzelhető, hogy ott is szigorítani kell majd.

Nem tudott dűlőre jutni az Európai Bizottság és az európai nukleáris hatóságok csoportja (ENSREG), mi szerepeljen abban az úgynevezett stressztesztben, amivel az EU-ban működő atomerőművek biztonságosságát vizsgálják felül a japán fukusimai erőművet ért balesetsorozat után.

A teszttel azt tekintik át, hogyan állnák a létesítmények a természeti csapásokat és egyéb, váratlan eseményeket. A tárgyalások azért szakadtak meg, mert a francia és a brit fél ragaszkodik ahhoz, hogy terror- és kibertámadások ne szerepeljenek a próbákon, mert szerintük ezek állambiztonsági ügyek, nem egy erőmű dolgozóinak feladata a megakadályozásuk. A szakértői csoport legközelebb május 19-20-án találkozik Prágában, de határidő nem szorítja a testületet, minthogy még azt sem tudni, hogy mikor kezdődnek a vizsgálatok. Annyi biztos, hogy a tesztek előzetes eredményét az Európai Bizottság december 9-én terjeszti az uniós tagországok kormányait tömörítő döntéshozó testület, az Európai Tanács elé.

Több ezer oldalt néznek át új szempontok alapján

A fukusimai, a nemzetközi nukleáris eseményskálán már a legmagasabb (7-es) szintűnek minősített balesetsorozat azért következett be, mert a földrengés keltette szökőár tízméteresnél is nagyobb óriáshulláma tönkretette azokat a dízelgenerátorokat, amelyek a vészhelyzetben folyamatosan biztosították volna az áramot az erőmű hűtőrendszereinek - hiszen a külső villamos hálózatot a földrengés működésképtelenné tette. Hűtés híján az automatán leállított reaktor tartályaiban túlmelegedett, megolvadt az üzemanyag, a termelődő hidrogén felgyülemlése miatt pedig több robbanás is bekövetkezett. Pont ezért elképzelhető, hogy a stresszteszt nyomán a dízelgenerátorok szerepét és elhelyezését át kell gondolni az európai erőművekben is - mondta az [origo]-nak dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének (NTI) igazgatója.

A teszt elvégzése jórészt elméleti munka. Az unió területén 143 nukleáris erőművi blokk szolgáltat áramot, és minden egyes létesítmény esetében újra kell értékelni, elképzelhető-e olyan, a tervezési alapon túli esemény, ami az adott erőműben vagy az erőművel bekövetkezhet, megtörténhet. Ez praktikusan annyit tesz, hogy vizsgálják, létezik-e olyan katasztrófaveszély, amire a tervezés során nem irányult kellő figyelem.

"Kevésbé kell arra gondolni, hogy egy erőműnél megjelennek az illetékes nukleáris hatóság felügyelői, mert a szakhatóságoknak amúgy is kutyakötelességük naprakész információkkal rendelkezni a felügyeletük alá tartozó létesítményekről" - magyarázta a NTI vezetője. A teszt tehát gyakorlatilag a több ezer oldalas tervdokumentációk, a hatóságok időszaki jelentéseinek felülvizsgálatából áll, új szempontok alapján. Magyarországon tízévente kötelező felülvizsgálni a Paksi Atomerőmű blokkjainak biztonságát, ezen időszakos felülvizsgálatok dokmentumai, tapasztalatai is rengeteg adatot szolgáltatnak a hazai felügyelő szervnek, az Országos Atomenergia Hivatalnak.

Gondok vannak az USA atomerőműveinek egyharmadával
Komoly problémákat talált a biztonsági rendszerekben az Egyesült Államok nukleáris biztonsági hatósága az USA erőműveinek "kevesebb mint egyharmadában" - írta a New York Times Marty Virgilióra, a testület igazgatóhelyettesére hivatkozva. A hatóság mind a 104 erőmű biztonságát vizsgálta. Előfordult, hogy a vészhelyzeti hűtést biztosító szivattyúk nem indultak, vagy ha működésbe léptek, nem szolgáltattak kellő mennyiségű vizet. Olyan erőmű is akadt, ahol a vészhelyzetre félretett felszerelést normál üzemmódban használják, vagy olyan helyen tárolják, ahol árvíz esetén nem hozzáférhető. Gond volt az is, hogy több erőmű nem tárol kellő mennyiségű üzemanyagot a dízelgenerátorok meghajtására.

Extrém hóesés és tornádó Pakson

Mi várható Pakssal kapcsolatban a teszten? A magyar nukleáris biztonsági szabályzat valószínűségi alapon értékeli az erőművet veszélyeztető eseményeket, és egyaránt érinti az erőmű megépítését, üzemeltetését és leszerelését (a szabályzat egy kormányrendelet mellékleteként hatályos). A szabályzat kimondja: tervezési alapként - vagyis kiindulópontként - kell kezelni minden olyan, magában az erőműben elképzelhető eseményt, amelynek bekövetkezte 100-100000 évente legalább egyszer valószínű. Ugyanígy tervezési alapként kell számolni olyan külső eredetű kezdeti eseményekkel, amelyek valószínűleg 100-10000 évente egyszer előfordulhatnak.

"Paks esetében minden olyan történés ideértendő, amelynek valószínűsége ebbe a tartományba esik, az extrém hóeséstől, a Duna túl alacsony vagy túl magas vízállásától kezdve a tornádón át a földrengésig" - tájékoztatott dr. Aszódi. A meteorológiai, geofizikai stb. vizsgálatok eredményét aztán az időbeli lefutásokkal együtt konkrét terhelésekre számítják át, hogy a mérnökök megállapíthassák, hogy például milyen vastagnak kell lennie egy adott cső falának vagy hogyan kell a gépészeti vagy épületszerkezeteket megtámasztani.

A magyar és a japán szabályozás között pont ez a különbség: a fukusimai - és a többi japán - erőmű tervezésekor nem valószínűségekkel számoltak, hanem azt tekintették át, a történelemben korábban (körülbelül kétezer évre visszamenően) milyen nagyságú cunamik és milyen magnitúdójú földrengések fordultak elő. Ezzel együtt még vizsgálat tárgya, hogy korrektek voltak-e a fukusimai erőmű létesítését megelőző számítások, de arra már van bizonyíték, hogy a március 11-i rengés miatt a talajgyorsulás több ponton meghaladta a tervezési alapot.

Sokféle erőmű üzemel Európában

A stresszteszteket minden országban az adott állam atomenergia-hivatala végzi el, de az eredményeket független ellenőrzésnek vetik alá. Ha egy erőmű nem megy át a teszten, akkor az illető tagállam dönti el, mi történjen - ha a szükséges javítás műszakilag nem kivitelezhető vagy egyszerűen nem érné meg, az adott reaktort le kell állítani és le kell szerelni. Ha egy tagállam erre nem hajlandó, akkor a közvélemény erőteljes nyomásával kell szembenéznie, mert az Európai Bizottság a teszt és a független ellenőrzés eredményeit egyaránt nyilvánosságra hozza.

"Alig van összehasonlítási alap, annyira sokfélék az EU-ban működő erőművek az elhelyezkedés, a műszaki megvalósítás és a kockázati profil szempontjából" - válaszolta a BME NTI igazgatója azon kérdésünkre, megtörténhet-e, hogy valamelyik létesítmény elbukik a teszten. "Csak akkor lenne könnyebb a helyzetünk, ha az unió egyetlen ország lenne. Vannak tengerparton és a szárazföld belsejében épült erőművek. Más a földrengésveszély Dél-Európában és Skandináviában. Ezen felül mások a technológiák: Paks ugye orosz fejlesztés, ami eltér a francia rendszerű létesítményektől, vagy vegyük Finnországot, ahol amerikai és orosz rendszerű reaktorok is működnek" - mondta a szakértő.

Örményországban van a legveszélyesebb erőmű

Aszódi Attila ezzel együtt elképzelhetőnek tartja, hogy Paks esetében is további biztonságfokozó beruházásokat kell végrehajtani. Olyan baleset viszont nem valószínű, mint amilyen több reaktorblokkot is súlyosan károsított Fukusimában. A Duna parti erőműben ugyanis évek óta zajlik a súlyos baleset kezelési program megvalósítása, ennek keretében pedig például az ún. hidrogén-rekombinátorok felszerelése - a berendezések szerepe az, hogy időben visszaalakítsák az esetleges üzemanyag-sérülés során nagy mennyiségben keletkező hidrogént vízgőzzé, így az oxigén jelenlétében nem robbanhat be. "Mint utólag megtudtuk, a Fukusima Daiicsiben nem is voltak ilyen berendezések" - mondta.

A fukusimai balesetsorozat után hat nappal Nagy Anna kormányszóvivő közölte, hogy a kormány szerint Paks teljesen biztonságos. Mivel már korábban növelték a négy reaktor és az egész erőmű földrengésállóságát, és elkülönítették a biztonsági rendszereket, köztük a vészhelyzetben bekapcsoló dízeláramfejlesztőket, fel sem merült az erőmű bezárása. Fellegi Tamás energiaügyekben illetékes miniszter pedig azt nyilatkozta, Magyarország támogatja a tesztelést. Ezzel együtt tény, hogy 2003. április 10-én épp Pakson volt az addigi tíz év egyik legsúlyosabb, 3-as szintre sorolt üzemzavara: túlhevültek az üzemanyagkötegek a mosásukra szolgáló tartályban, ezután hideg víz ömlött rájuk, így súlyosan megsérültek - mindez kisebb nukleáris szennyezést okozott (az üzemzavarok kronológiáját itt olvashatja).

Mivel a nukleáris szennyezés átnyúlik a határokon, az Európai Bizottság azon dolgozik, hogy a földrész érintett, de nem EU-tag államait - Svájcot, Oroszországot, Örményországot és Ukrajnát - is bevonja a tesztbe. Az orosz hatóságok válasza pozitív: javaslatokat tettek a nemzetközi nukleáris biztonsági szabályozás javítására. Az örményországi Metszamorban, földrengésveszélyes területen működik a volt Szovjetunió legkockázatosabbnak tartott atomerőműve. A létesítményt már 1988-ban leállították egy 6,9-es rengés miatt, de a kilencvenes években muszáj volt visszakapcsolni az energiaínség miatt. Leállítása 2017-re várható, amikor elkészül egy korszerű, Pakshoz hasonlóan nyomottvizes reaktorokkal szerelt létesítmény.