Februárban, márciusban és áprilisban az 1951 és 2000 között mért csapadékátlagnak csak 40-80 százaléka hullt Európában. Közép-Európában kifejezetten száraz időben volt részünk: egyes vidékeken az átlagos csapadék kevesebb mint 40 százaléka esett (lásd az alábbi térképet). Az Egyesült Királyságban a szárazság erdő- és bozóttüzeket okozott, ami ritka a nedves klímájáról ismert országban. Délkelet-Angliában 1953 óta nem volt ilyen szárazság, mint most; Hollandiában több helyen kigyúlt a dűnék növényzete - közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO) a globális csapadék-klimatológiai központ (GPCC) adataira hivatkozva.
Magyarországon is kevesebb az eső: Szolnok megyében például eddig mintegy 50-60 milliméterrel kevesebb csapadék hullott a sokéves átlagnál. Ez ugyan segít a belvízhelyzet rendezésében, de az őszi vetések zavartalan növekedéséhez már több eső kellene, mert a talaj felső rétege kiszáradt. Szintén a kevés csapadékkal magyarázható, hogy április elején porvihar volt Bicskén és Herceghalmon.
Lenne csapadék, csak nem érkezik fölénk
"E hosszú száraz időszak oka egy igen tartós magas nyomású légköri front Nyugat- és Közép-Európa fölött" - állapították meg a WMO meteorológusai. Az anticiklon légköri hátságként viselkedik: meggátolja, hogy az Atlanti-óceán felől a változékonyabb, csapadékos időt hozó ciklonok átterjedjenek Európa fölé. Az óceán fölött pozitív az úgynevezett észak-atlanti oszcilláció (NAO), ami azt jelenti, hogy Izland közelében szokatlanul alacsony nyomású ciklonok alakulnak ki, míg az Azori-szigetek környékén a szokásosnál is magasabb nyomású anticiklonok képződnek. A kettő közötti légnyomáskülönbség erőteljes légáramlást okoz, de ez az utóbbi hónapokban alig érződött Európában.
Az anticiklon okozta szárazság szerte Európában jelentkezik. Az 1864 óta vezetett svájci időjárási statisztikák szerint 2011 eddig a legszárazabb tíz év közé tartozik. Németországban ez év áprilisa bekerült a tíz legkevésbé csapadékos áprilisi hónap közé 1881-től számítva (hasonló időszakok legutóbb 2007-ben, 2009-ben és 2010-ben fordultak elő). Az ország északkeleti vidékein a legmagasabb értéken áll az erdőtűzveszély indexe.
A 2010-2011-es tél is nagyon száraz volt egész Nyugat-Európában, ami miatt márciusban és áprilisban kiszáradt a talaj. A csapadékszegény időjárás a vízhozamokra is kihat, és leginkább a Rajna az érintett: a német szövetségi vízügyi hatóság szerint a kevés csapadék már akadályozza a hajózást Európa egyik legfontosabb víz iútján.