Legalább húsz, de inkább harminc méter magasak! Még az M1-esen autózva próbáljuk megsaccolni a Bábolna környékén feltűnő szélerőművek magasságát. A jó szélviszonyok miatt a hazai szélkerekek 80%-át a Kisalföldön telepítették, ahol több szélpark is van egymás mellett. Ma Magyarországon közel 330 megawattnyi beépített szélkapacitás működik. Ez hány lóerő lehet?
Nagyobb képért kattintson! A szélerőművekről készített galériánkat itt találja
Lehajtunk a pályáról, és ahogy közeledünk az óriási szerkezetekhez, módosítjuk becslésünket: lehet, hogy ötven-hatvan méter magasak is vannak. A megújuló energia felhasználásnak talán leglátványosabb példái, amelyek valóban uralják a tájat. Vannak, akik ezt nehezen tudják megszokni, de az biztos, hogy ez "tiszta munka": a szélerőművek nem terhelik üvegházhatású gázokkal a légkört, és a szél ingyen fúj. További jó hír, hogy ha forognak, akkor sem hangosak.
Megkapjuk a valódi magassági adatot a Magyar Szélenergia Ipari Társaság által egy szélkerék tövében szervezett sajtótájékoztatón. A szélkerék oszlopa 105 méter magas, és további 5 méter a rajta lévő úgynevezett gondola, amely a lapátokat és az összes elektronikus berendezést hordozza.
Ez körülbelül három tízemeletes ház egymásra rakva. Áhítattal tekergetjük a nyakunkat, és valóban, ez még alulról is óriásinak tűnik. Nézzük meg felülről!
Ez most embert próbáló feladat. Komoly hevedereket aggatnak ránk, majd betuszkolnak bennünket egy imbolygó felvonóba, ahol ketten éppen elférünk egymás mellett. Az arcunk előtt lerántanak egy redőnyt, és aztán lassan zötykölődünk felfelé, körülbelül nyolc percig. Az űrrepülőgépek is ennyi idő alatt érik el a Föld körüli pályát a start után. Körülbelül úgy is érzem magam, mint egy űrhajós, félúton egy kicsit rámtör a klausztrofóbia. Egy közel 5 millió eurós szerkezetbe rakhattak volna valami kényelmesebb liftet is.
A gondolában az üzemeltető cég mérnöke fogad bennünket, majd rövid műszaki előadás után arra biztat, hogy mindenképpen másszak ki a gondola tetejére. Én ezt először nagyon nem szeretném, de amint kidugom a fejem a tető nyílásán, a látvány egyből lenyűgöz: ilyet érezhetnek a sárkányrepülők?
Beakasztom a hevedert, és óvatosan kimerészkedek. Körbenézve két dolog is megdöbbentő. Az egyik a lapátok mérete: 45 méteresek. Lent azt mondták, hogy ez hosszabb, mint egy kézilabdapálya, de nekem a repülőgépszárnyak jutnak eszembe, és az, hogy még nagy gépen sem láttam ekkorát. Egy szélkerék jellemzően 2-3 megawatt teljesítményű, és a 9-19 méter/szekundumos szélsebesség-tartományban termeli az áramot. Az egész gép lelke a vezérlés, amely mindig az optimális irányba és szögbe állítja a lapátokat.
A másik az, hogy milyen szép és kicsi Magyarország: gyakorlatilag belátom a Dunántúl északi részét, délen a Bakonyig, keleten a Vértesig és a Gerecséig. Fura lehet egy liechtensteini szélkerékből kinézni (ha van ott ilyen).
Körbenézve hemzsegnek a szélkerekek, a szél is egyre erősebben fúj, már több is beindult. Az elektronikájuk állandóan méri a szélsebességet, és ha ez pár percig megfelelő, kioldanak a fékek. Körülbelül 30 kilométeres óránkénti sebességnél megkezdődik az áramtermelés, amely megy a hálózatra, kilowattóránként 30 forintért. A főleg külföldi beruházóknak körülbelül 15 év alatt jön vissza a befektetés (amelynek jó részét a megfelelő hálózati kapcsolat kiépítése teszi ki, hiszen itt ingadozó a termelés), és ezután már minimális költséggel tudnak áramot előállítani. Emiatt viszont olcsóbban is adhatják az áramot, ami - külföldi tapasztalatok alapján - már középtávon is csökkenti a lakossági villamos energia árát (részletesebben lásd itt).
Kattintson további képekért a szélkerékről!
Ez az árcsökkentő hatás annál nagyobb, minél jelentősebb arányban vesznek részt a szélerőművek a villamosenergia-termelésben. A Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv a mostani kapacitást 2020-ra 750 megawattra növelné, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság szerint azonban 2000 megawatt is elérhető az évtized végére. Szerintük hosszú távon a 15-20%-os részesedést is el lehetne érni szélerőművekkel az áramtermelésből (a mostani 1%), ami külső energiafüggőségünket is mérsékelné. Mindehhez azonban kiszámítható szabályozási környezet szükséges. Az elmúlt években ez nem volt jellemző: például 2006 óta nem adtak ki engedélyt szélfarm létesítésére.
Lefelé zötykölődve eszembe jut, hogy milyen jó lenne egy kisebb szélkerék otthon. Akárcsak nagyobb testvérei, a beruházás megtérülése után (8-10 év) gyakorlatilag ingyen termelné az áramot. Érdemes figyelni, mikor írják ki végre a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos lakossági támogatásokat.
A képeket bátor fotósunk, Pályi Zsófia készítette.