Mentésre szorulnak a Kárpátok őserdei

A még érintetlen erdők a Kárpátok legnagyobb kincse: ennek a természeti értéknek a megóvására fogott össze a hét érintett közép-kelet-európai ország. Mintegy háromszázezer hektár őserdő sorsa a tét, a cél az illegális fakitermelés megakadályozása. Eltűnt a Földről az erdők egyharmada nyolcezer év alatt. 

A fenntartható erdőgazdálkodásról szóló egyezményt május végén írta alá Pozsonyban Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna. A szerződés része a törvénytelen fakitermelés elleni uniós jogszabályok érvényesítése is. A hét állam megállapodásának az is része, hogy fel kell mérni, pontosan hol borítja még érintetlen őserdő a hegyláncot. A jelenlegi becslések szerint több mint három Magyarországnyi, vagyis körülbelül 300 ezer hektár ősi vagy elsődleges erdő van a Kárpátokban. Ez azt jelenti, hogy az erdő ökoszisztémája érintetlen, vagyis nem kellett regenerálódnia nagy kiterjedésű tűz, gombafertőzés vagy emberi beavatkozás nyomán.

Ide tartozik az a több mint tízezer hektár bükkös Kelet-Szlovákiában és Ukrajnában, amelyet az UNESCO a világörökség részének nyilvánított, de a Déli-Kárpátok - többek között a Retyezát-hegység - erdősége is, amely Európa legnagyobb egységes erdőterületének számít. A háromszázezer hektár soknak tűnik, de ez csekély része azoknak az erdőségeknek, amelyek a középkor elején borították Európát.

A védelemre azért van szükség, mert a Kárpátok ezen területein is megindult a fakitermelés. A romániai 250 ezer hektár elsődleges erdőből alig 45 ezer hektár fekszik természetvédelmi területen. Szlovákiában az erdők mindössze 0,47 százaléka számít elsődlegesnek, derült ki egy 2010-es terepvizsgálat nyomán, pedig korábban legalább két százalékra becsülték a meg nem bolygatott erdők arányát.

A legnagyobb gondot a törvénytelen fakitermelés okozza a Kárpátokban - környezetvédelmi szakértők többek között ezzel magyarázzák az utóbbi tíz év nagy árvizeit a Tisza magyarországi szakaszán, továbbá Románia keleti részén (Moldvában) a Prut és a Szeret folyón.

Az Európai Unió arra kötelezi tagállamait, hogy erőteljesebben lépjenek fel az erdőirtás ellen. A romániai Romsilva állami erdőgazdálkodási vállalat online fűrészáru-követési megoldást fejlesztett ki, ami a Természetvédelmi Világalap, a WWF szerint jó példa lehet a többi hat ország számára. A május végén megkötött erdővédelmi megállapodás kitér az árvizek és földcsuszamlások megelőzésére és általában vízkörforgás szabályozására is.

Eltűnt az erdők egyharmada a Földről nyolcezer év alatt

Görögország területének megfelelő nagyságú erdő vész el évente a világon. Az elmúlt nyolcezer évben az erdők 35 százaléka semmisült meg, számította ki a WWF német tagszervezete. Az erdőterület csökkenése azonban nem csak a világ népességnövekedésének számlájára írható, igaz, az lényegesen felgyorsította a folyamatot - áll A világ erdőségei - állapotjelentés című tanulmányban.

A múltban elsősorban a mai ipari országok erdőterülete csökkent, ma szinte kizárólag a trópusokra jellemző az erdők eltűnése - magyarázta Philipp Göltenboth, a németországi WWF erdővédelmi szakembere. A tanulmány alapján az erdők megsemmisítése nagyobb mértékben járul hozzá az éghajlatváltozáshoz a szén-dioxid-kibocsátás révén, mint az egész közlekedési szektor, tehát minden autó, hajó, repülő és teherautó együttvéve.