"Tisztában vagyok azzal, hogy jéggyártó ötletem nem alkalmas a világszerte mind kínzóbb vízhiány enyhítésére. Szobrommal inkább azt szeretném bebizonyítani, hogy kellő elszántság birtokában a lehetetlennek tűnő feladatokat is megoldhatjuk. Az alkotás ihletadóul kíván szolgálni azok számára, akik innovatív válaszokat keresnek a klímaváltozásra" - mondja a művész a sivatagi körülmények közé szánt alkotásról. Óriásszobra egyelőre még csak papíron létezik, de az egyedi készülékeket gyártó holland Cofely hűtéstechnikai cég már teszteli az elgondolást.
A vállalatnál egy átalakított konténerben szimulálták a sivatagi klímát, átlagosan 20-25 százalékos relatív páratartalommal, 30 Celsius-fok körüli hőmérséklettel. A konténerben elhelyezett alumíniumtáblára ventilátor fújta a párásított levegőt, amely cseppekben kicsapódott, majd megfagyott. A jégtermelő levél távol áll az ipari méretű hasznosítástól, de nem is ez a lényege.
A holland művész, aki az UNESCO kulturális nagykövete is, tavaly egy Grönland melletti jéghegyen állított fel egy ötméteres fémszobrot (a Dogsled nevű mű itt látható az alkotó portfólió oldalán). Az egyre erőteljesebben olvadó jég és az inuitok keserves élete szolgált inspirációul Verheggen számára a jégtermelő sivatagi műalkotáshoz: "Bele kell törődnünk abba, hogy változik a Föld klímája. Helyesebb volna ezt inkább kihívásnak tekinteni arra nézvést, hogy újszerű szemlélettel keressük a kiutat" - mondja.
Így nézne ki a jeget gyártó szobor a látványtervek szerint
Az UNESCO-IHE Víztudományi Oktatóintézet magyar rektora, Szöllősi-Nagy András szerint a művészet alkalmasabb arra, hogy az egyszerű üzeneteket hatásosan közvetítse, mint a szikár tudomány. "A projekt azt bizonyítja, hogy egy teljességgel reménytelen környezetben is föllelhető a remény szikrája. Az az üzenete, hogy alkotó fantáziánkkal megoldást találhatunk a közelgő világméretű vízválságra" - nyilatkozta a Washington Postnak a magyar hidrológus. Az UNESCO az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete.