Gyorsabban emelkedik a globális felmelegedésért felelős üvegházgázok aránya a légkörben, mint az elmúlt tíz évben átlagosan - jelentette be a Meteorológiai Világszervezet (WMO). Az ENSZ szakosított intézményeként működő szervezet hétfőn közölte éves üvegházgáz-jelentését, amely szerint rekordot ért el a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid légköri szintje. A WMO több mint ötven ország mérőállomásainak adatait használta fel jelentéséhez.
Jelenleg minden egymillió levegőrészecskéből 389 szén-dioxid (parts per million, ppm). A jelentés megállapítása szerint az ipari forradalom előtti tízezer évben szinte teljesen állandó volt a szén-dioxid mennyisége a levegőben, vagyis alig tért el a 280 ppm-től. Metánból is nagyobb mennyiség van a légkörben, míg 1999 és 2006 között viszonylag szinten maradt a metán jelenléte, most újra növekedett - mondta Michel Jarraud, a WMO igazgatója. Kutatók még vizsgálják ennek okát, de a jelentés szerint ebben szerepet játszik a metánban gazdag permafroszt, azaz örökké fagyott talajrétegek felolvadása az északi sarkvidéken, valamint a trópusi mocsaras vidékek nagyobb kibocsátása.
A WMO a kevésbé ismert üvegházhatású gázok koncentrációját is elemezte. Ilyenek a halogénezett szénhidrogének, mint a hűtőközegként és aeroszolos palackok hajtógázaként ismert difluor-diklórmetán (CFC) és a freon. Ezeknek a koncentrációja lassan csökken, mert ózonkárosító hatásuk miatt 1995-ben betiltották használatukat. A helyettük használt, az ózonréteget kevésbé károsító klórozott-fluorozott szénhidrogének (HCFC) és fluorozott szénhidrogének (HFC) koncentrációja viszont gyorsan növekszik, pedig erős üvegházhatású és sokáig a légkörben maradó gázokról van szó. Az Európai Unióban ez utóbbi hűtőközegek csak visszanyert vagy újrahasznosított formában használhatók 2014. december 31-ig, utána teljes tilalom lép érvénybe.
Az üvegházgázok koncentrációjának növekedése a napsugarak fokozottabb elnyeléséhez vezet, emiatt emelkednek a hőmérsékletek. Ez a hatás 66 százalékban a szén-dioxidra vezethető vissza. A szén-dioxid mindenekelőtt a fosszilis energiahordozók, illetve az erdők égetéséből kerül a levegőbe.