Az évszázad legszárazabb éve volt 2011 Magyarországon

A szélsőségesen csapadékos 2010 után rendkívül száraz volt 2011 Magyarországon. Van olyan vidék, ahol a sokéves átlag felét sem érte el a csapadék, az aszálynak csak a kiváló termést szüretelő borászok örülhettek. Az éghajlatkutatók szerint a két rekordév nem tudható be egyértelműen a klímaváltozás hatásának, de jelzi, hogy szélsőségesebbé válik az időjárás Magyarországon.

Magyarország éves csapadékmennyisége átlagosan 500-800 milliméter. Az elmúlt két év értékei nem maradtak ebben a sávban, szélsőségesen oszlott el a csapadék: 2010-ben a szavannák esős évszakára, 2011-ben pedig félsivatagra emlékeztetett az ország időjárása.

2010-ben az évi csapadékösszeg országos átlaga 958,5 milliméter volt, több mint 130 milliméterrel meghaladva az 1940-es, addigi rekordot (824 mm). A legcsapadékosabb helyen, Jávorkúton 1554,9 mm esett, szintén jóval meghaladva a korábbi csúcsot jelentő 1510 mm-es értéket, amelyet 1937-ben, Kőszeg-Stájerházaknál mértek. 2010 májusában addig soha nem látott áradások alakultak ki a kisebb folyókon, de júniusban is megáradt a Bódva, a Sajó, a Hernád, az Ipoly és a Duna is. Rendkívül esős volt a szeptember, decemberben csurig telt a Balaton.

A 2011-es év ellenkező irányú kilengést, rendkívüli szárazságot hozott. Az előzetes adatok alapján az országos csapadékösszeg 2011-ben 404,4 milliméter volt, ami 4,3 milliméterrel kevesebb, mint az eddigi legalacsonyabb érték, amelyet a meleg és száraz 2000-es évben regisztrált az OMSZ.

Mivel a vegetációs időszak elején a talaj alsóbb rétegeiben bőségesen volt nedvesség, és a nyár közepén is esett több-kevesebb csapadék, a szárazság hatásai nem voltak mindenki számára szembetűnőek, pedig 1901 óta nem volt ilyen száraz év Magyarországon - állapították meg az [origo] részére készült elemzésükben az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlatkutató és meteorológus munkatársai.

A megáradt Zagyva Hatvannál, 2010 szeptemberében

Magyarország időjárását befolyásolja a keleti kontinentális, a nyugati óceáni és a déli mediterrán éghajlat hatása. Attól függően bőségesebb, illetve szűkösebb a csapadék, hogy melyik klímahatás kerekedik felül. Nem ritka a szárazföldi hatás túlsúlya, így rendszeresen fordul elő aszály Magyarországon és a térségben. 2011-ben túlnyomóan a szárazföld befolyása érvényesült, ez okozta a rekordalacsony csapadékot - mondta Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlatkutató osztályának munkatársa.

"Ilyen nagymértékű eltérést két egymás utáni év csapadéka között még nem tapasztaltunk, sőt, a múlt század első felében inkább volt jellemző a nedves évek csoportosulása. Egy-egy eseményt, ilyenformán a rekordot hozó évek szomszédságát sem lehet egyértelműen betudni a klímaváltozásnak, de tény, hogy erősödik a magyarországi klíma szélsőséges jellege, az elmúlt két év csapadékviszonyai is ezt a tendenciát támasztják alá" - mondta Lakatos Mónika.

Érdekes, hogy 2010-ben sokkal több csapadék esett, mint az addigi legesősebb évben, 2011-ben viszont csak kicsivel dőlt meg a szárazsági rekord, mivel (ahogy az a lenti ábrán is látható) tartós, komoly szárazság többször is előfordult korábban. Az éves csapadékösszeg csökkent az elmúlt száztíz évben, vagyis egyre gyakrabban fordulnak elő szélsőségesen száraz évek.

Az éves országos interpolált csapadékösszegek idősora 1901 és 2011 között. A sárga vonal a tízéves mozgó átlag, a sötétkék a trendvonal. A mozgó átlag a tízéves évcsoportok ingadozásait mutatja, a trendvonal pedig azt jelzi, hogy a 21. század elején átlagosan valamivel kevesebb a csapadék Magyarországon, mint száz évvel ezelőtt (az interpoláció segítségével korlátozott számú méréssel lehet következtetni az egész évben hullott csapadékra).

A két utóbbi év szélsőséges jellegét nagyon jól kiemeli a következő ábra, amely azt szemlélteti, hogy az adott évben mennyivel tért el az átlagtól. A többlet 2010-ben volt a legnagyobb, a csapadékhiány pedig 2011-ben. 2010-ben a szokásosnál 70 százalékkal több csapadék hullott, 2011-ben pedig a sokéves átlagnál 30 százalékkal kevesebb csapadék volt. A legutóbbi két év csapadékellátottsága is megerősíti, hogy szélsőséges csapadékviszonyok, vagyis áradás, aszály, belvíz egymást követő években, sőt akár egy éven belül is kialakulhatnak a Kárpát-medencében, így persze Magyarországon is.

Az éves csapadékösszegek anomáliái a tízéves mozgó átlaggal (folyamatos sárga vonal, a tízéves évcsoportok ingadozásait mutatja) és a trendvonallal (pöttyözött vonal, a múlt század elejétől tapasztalt szárazabbá válást jelzi). Az értékeket az 1971-2000-es évek átlagához viszonyítjuk, tehát az úgynevezett normál időszakhoz

A legszárazabb harminc évet bemutató rangsor élére a 2011-es év került. Az ezredforduló óta különösen aszályos volt 2000 és 2003 is. Az 1990-es évekből 1992, 1990, 1994, 1997 és 1993 jelenik meg a szárazsági toplistán:

A harminc legszárazabb év rangsora 1901-óta

Az alábbi térkép azt mutatja be, hol volt tavaly a legkevesebb csapadék harminc év átlagához képest. A legszárazabb térségeket sötét narancssárga foltok jelölik; például Keszthely környékén csak feleannyi eső esett, mint 1971 és 2000 között átlagosan. Az országnak alig volt olyan része, ahol a szokásosnál többet mértek volna. A legnagyobb csapadékhiány a Dunántúl középső régióiban jelentkezett, átlagos, illetve azt egy kissé meghaladó értékek csupán a Hajdúság területén fordultak elő:

A 2011-es csapadékösszeg aránya az 1971-2000-es átlag százalékában

Az éves csapadékmennyiség tavaly a sokévi átlag mintegy 70 százaléka volt - ezt mutatja az alábbi grafikon. Az év során csupán két hónapban, júliusban és decemberben esett az átlagosnál több csapadék, az év többi részében a szokásosnál szárazabb volt az idő. A legszárazabb hónap november volt, amikor az országos átlag csupán 0,3 milliméter volt:

Havi csapadékösszegek 2011-ben az 1971-2000-es évek csapadékából számolt normál érték százalékában (interpolált, országos csapadékösszegek az előzetes adatok alapján)

A tavalyi szárazság hatásait enyhítette, hogy az előző évben hullott szélsőségesen nagy mennyiségű csapadék miatt lényegesen nagyobbak voltak a talaj víztartalékai, mint átlagos viszonyok között, ezért a mélyebbre nyúló gyökérzetű növényeknél később jelentkeztek a vízhiány tünetei.

A különböző növényi kultúrákra tehát igen eltérő módon hatott a szárazság - a szőlő szempontjából kifejezetten kedvezően alakultak az időjárási körülmények. A meleg, de nem túlságosan meleg, napos, száraz szeptember nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy sokfelé kiemelkedő minőségű alapanyagot szüreteljenek a várhatóan kitűnő borokhoz. Az extrém száraz ősz azonban megnehezítette az őszi talajmunkákat: megnőtt a szántás-vetés energiaigénye, és az őszi vetés is nagyon erősen megsínylette a vízhiányt. Ezáltal a 2011-es év időjárási viszonyai már a 2012-es év gazdálkodási körülményeire is jelentős mértékben hatnak.

A kevés csapadék miatt alacsony a Duna vízállása: a Szentendrei-szigetnél már előbukkantak a víz alól a homokzátonyok 2011 decemberében

Az Országos Meteorológiai Szolgálat az aszállyal kapcsolatos vizsgálatokat nemzetközi kutatási projekt részeként végzi. A projektet a Délkelet-Európai Aszálykezelő Központ (DMCSEE - Drought Management Centre for South East Europe) indította 2009-ben. A kutatási központ tizenhárom közép-, kelet- és dél-európai állam meteorológiai kutatóhelyeit fogja közre Albániától Görögországon át Szerbiáig, de részese a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az ENSZ elsivatagosodás elleni fellépést koordináló szervezete, az UNCCD is.

Bihari Zita, Lakatos Mónika, Nagy Andrea, Vadász Vilmos