Barkácsoljon zöldházat!

Szobakerékpárral termelik az áramot egy mátraverebélyi házban, ahol nincs villanyvilágítás. Kell hozzá egy kiszuperált autógenerátor és fél óra tekerés. Kis kitartással szélturbinát is lehet barkácsolni, sőt, passzívházat is lehet építeni a ház körül kallódó anyagokból.

Fél óra tekerés és világítanak az energiatakarékos égők - olyan házban jártunk a Nógrád megyei Mátraverebélyen, ahol úgy egészítik ki a napelem termelte áramot, hogy szobakerékpárral hajtanak meg egy autóból kiszerelt, használt generátort. A megoldást a kényszer szülte, a család házában kikapcsolták az áramot, és könnyen összeszerelhető, energiatakarékos technológiát kerestek a kiváltására.

Mátraverebély, ahol kerékpárral világítanak a házban

Újrahasznosított hulladékanyagokból akár egy egész, alacsony energiafelhasználású vagy éppen passzívházat is fel lehet húzni. Ha meg van a telek, meg kell keresni azt a legközelebbi autószerelő műhelyt, ahol meg akarnak szabadulni a kopott, már nem használható gumiabroncsoktól. Az abroncsok csak elégetve szennyezik a környezetet, viszont földdel megtömve stabilak, jól ellenállnak a szélnek, kiváló a hőszigetelő és -tároló képességük.

Mivel az abroncsoknak kellően nagy az oldalfelületük, a szigetelésen kívül nem szükséges komoly alapot ásni a falaknak, a kerek abroncsok közötti réseket pedig vályoggal lehet kitömni. A déli, délkeleti oldalra érdemes hőszigetelő üveglapokból óriási ablakokat építeni a napfény hasznosítására. Ha napelemek, napkollektorok kerülnek a tetőre, akkor az áram és a meleg víz is ingyen van. Hátrány, hogy a Mike Reynolds amerikai építész koncepciója szerint felhúzandó házra valószínűleg nehéz lesz itthon építési engedélyt szerezni.

Mike Reynolds-féle ház a skóciai Kinghorn Lochban, 2009-ben

"Házilag is lehet naptükrös vákuumkollektort csinálni meleg víz előállítására. A szerkezet magyar fejlesztés, a Velencei-tó környékén él a feltalálója" - mondta Szabó Gyula, az Ökoszolgálat környezetvédő szervezet igazgatója az [origo]-nak. Az illető úgynevezett KPE-csöveket használt. Ez a műanyag eleve fekete színű és jól bírja a hőterhelést, mert kültéri használatra, öntözőrendszerek kiépítésére tervezték. A kivágott pillepalackokat hosszában kell ráhúzni a csövekre. A rendszer hatékonyságát fokozza, ha kifordított tejesdobozokkal bélelik ki a palackokat, mert a doboz belül alumíniumborítású, visszaveri a napfényt - mondta Szabó Gyula. (Az elkészítéséről itt olvashatók részletek.)

A ház fűtési költségein a sörkollektor segítségével lehet lefaragni. A berendezés alumínium sörösdobozokból összerakott csövekből áll, amelyeket feketére festettek. A falra vagy a háztetőre szerelt berendezés alsó részébe ventilátor áramoltatja a hűvös levegőt, amely felmelegedve a felső részen keresztül visszaáramlik a lakás légterébe. A barkácsolt fűtőeszközt érdemes olyan elektronikával kiegészíteni, amely érzékeli a fűtött helyiség és a kollektor levegőjének hőkülönbségét, és automatán bekapcsolja a ventilátort. (Részletes leírás a kollektorépítésről itt olvasható.)

Szélturbina házilag

Kis műszaki érzékkel és gondos tervezéssel szélturbinát is lehet barkácsolni. A hozzávalók (többek között bádoglemezek, rozsdamentes csövek, különböző méretű csavarok, epoxigyanta ragasztó stb.) vagy megtalálhatók a ház körül, vagy beszerezhetők egy műszaki áruházból. Az erős neodímium mágnes kis utánajárást igényel, de ez is kapható több hazai hagyományos és online szakboltban.

A barkács-szélturbina prototípusa, a Zoetrope az amerikai Washington államban élő feltaláló Mike Marohn fejlesztése. Marohn szabadon letölthetővé és felhasználhatóvá tette a terveket és a szerelési leírást, sőt a fémrészek kialakításához még tervezőszoftver-fájlokat is közzétett (a teljes dokumentációt itt lehet letölteni). A feltaláló vízmelegítésre ajánlja a turbina termelte áramot, mert úgy kevéssé számít, hogy a turbina több, hol kevesebb áramot termel a szélerősségtől függően. Marohn átlagosan 150-200 wattot termelt vele, de ez nagyban függ a helyszínen uralkodó széljárástól.

Így néz ki a Zoetrope

Vízhúzás szivattyú nélkül

Akinek van kútja a családi ház körül, nem muszáj árammal működtetett szivattyút, búvárpumpát használnia. A kútba két, 6-8 centiméter átmérőjű csövet kell leengedni, amelybe egy végtelenített lánc kerül, az egyik cső felső részére pedig egy csap. A láncon 3-4 centi átmérőjű keménygumi-korongok vannak felfűzve, a lánc pedig két csigán forog lent a kútban és fent. A felső csigát egy hajtókarral kézzel megforgatva a korongok kiemelik a vizet.

A hagyományos építésű ház falán a kúszónövények olcsó árnyékolást biztosítanak. E célra leginkább a repkény, a vadszőlő és a lila akác felel meg. A növényzet véd a csapóesőtől és a napsütéstől, és akár 30 százalékkal is mérsékelheti az energiaveszteséget, ráadásul romantikus. Telepítés előtt célszerű kijavítani a vakolat hibáit - tévhit, hogy a kúszónövények tönkretennék a falakat. A déli-délnyugati ablakok elé lombhullató fákat érdemes ültetni, amelyek beengedik a téli napot, nyáron viszont árnyékolnak. A padlást vastag nádfonattal lehet környezetbarát módon szigetelni. (A klasszikus tégla- és betonépületeknél a fűtésre fordított energia 50-60 százaléka a tetőn, a falakon és a padlón át elszökik.)

A kollektor csövei összeragasztott sörösdobozokból készülnek

Alapelv: semmi sem veszhet kárba

Aki már megtapasztalta, hogy milyen nehéz kemény vízben mosogatni, mosni és milyen kellemetlen hajat mosni, az értékeli az esővíz lágyságát. Gyűjtésre bármilyen hordó alkalmas, de hosszabb távon érdemes vízszigetelt tartályt, ciszternát építeni a ház fala mellé vagy a talajba süllyeszteni. Az összegyűjt esővíz kiváló öntözésére.

A zöldhulladékot komposztálással a legcélszerűbb hasznosítani. A kert árnyékos sarkában rétegenként érdemes elhelyezni. Alulra aprított fa vagy forgács kerül, majd konyhai szerves hulladék, zöld hulladék, kevés agyagos föld vagy kőzetpor, érett komposzt vagy állati trágya. A rétegeket 80-100 centiméter magasságig érdemes felhalmozni. A jó komposztban keverednek a száraz és nedves anyagok, ezért rétegenként locsolni kell. Ha már eléri a méteres magasságot, párolgás ellen fűvel jó betakarni. Havonta kell megforgatni, hőmérséklettől függően hat-kilenc hónap alatt érik össze. A kész komposzt az erdei talajra emlékeztet.

Egy mátraverebélyi házban három éve lekapcsolták a villanyt. Az áramot a szobakerékpáros áramfejlesztőn kívül napelem biztosítja

Amit a vízöblítéses vécé egyszerűen a csatormába ürít, azt a komposztosító változata értékes tápanyaggá alakítja a növények számára. "Nem kell hozzá más, csak fűrészpor, a macskatartók számára ismerős alom, vagyis zeolit, plusz pár szál deszka és függöny" - mondta a berendezésről Szabó Gyula, az Ökoszolgálat igazgatója. Vidéken a klasszikus kert végi emésztőgödrös vécék mintájára bárhol megvalósítható, de ventilátorral, mesterséges szellőztetéssel egy társasházba is beszerelhető. "Egy barátom a budapesti házának az udvarára épített komposztvécét. Szag nincs, és használ a kertnek" - mondta.

Ha már a fürdőszobánál tartunk, a zöld szervezet szakértője szerint fölösleges több ezer forintért tartályt és szivattyút szerelni a mosdókagyló alá azért, hogy a kézmosással elhasznált víz a vécéöblítéssel tegyen újabb szolgálatot. "Elég egy tálat helyezni a vécétartályra és kifúrni. Kézmosás után ki kell húzni a dugót vagy kinyitni a csapot, és a szürkevíz lefolyik a vécétartályba" - mondta Szabó Gyula.

Gyümölcsaszaló a kertben

A nap energiáját érdemes aszalásra is felhasználni: ez a legegyszerűbb és a vitaminokat leginkább megőrző módja a tartósításnak. Az aszalóberendezés megépítéséhez feketére festett alumíniumlemezre, egy üveglapra, farostlemezre, néhány lécre, deszkára, csavarokra, szögekre van szükség. A szárító úgy működik, hogy a lapos, üvegfedelű dobozban felmelegszik a levegő, majd az aszalórekeszekbe helyezett gyümölcsökre, zöldségekre áramlik. Az aszaló akkor hatékony, ha rendszeresen a nap irányába fordítják. A dobozt - akárcsak a napelemeket - célszerű megdönteni 45 és 60 fok közötti szögben.

Aszaló egy visnyeszéplaki ház kertjében (Somogy megye)