Így süvített át a szupercella a Balatonon

Éppen a Siófoki Viharelőrejelző Obszervatórium megfigyelőtornya fölött haladt el egy szupercella július 29-én este. A nagy csapadékot hozó cellát folyamatosan fotózták az ott dolgozó meteorológusok. A szupercellát csaknem orkánerejű, 113 kilométer/órás széllökés követte.

A torony fölött, az újhelyi strandnál haladt át a szupercella forgó középrésze a hozzá tartozó fal- és peremfelhővel

A szupercellák azért rendkívül veszélyesek, mert a bennük fellépő heves feláramlások óriási, húsz-harminc kilométer hosszúságban elnyúló felhőtömböket hoznak létre. Ezekből pedig szinte törvényszerűen nagy mennyiségű csapadék zúdul le. Míg egy átlagos nyári zivatar általában egy órán belül lecsendesül, a szupercellák több órán keresztül is fenntartják magukat.

Kialakulásokhoz a nagy magasságba fújó, rendkívül erős futószél (jet stream) is szükséges, amely úgy működik, mint egy jól húzó kémény, valósággal felszippantva a felszín közeléből a meleg, nedves levegőt. Ahogy ebből kicsapódik a pára, a felszabaduló latens hő is ráerősít a folyamatra. A jet stream miatt vízszintesen kezd örvényleni a levegő, ám ezt a függőleges légmozgás függőlegessé változtatja - így kezd forogni a zivatarfelhő.