Helyrehozza a kreativitásunkat a túrázás

Tudományos módszerrel igazolták, amit az ösztöneink súgnak: a természetjárás a szellem feltöltődését is elősegíti. Egy négy napos túrázás már jótékonyan helyreállítja az elektronikus kütyük használatával széttöredező figyelmet. 

Tilos volt bármiféle elektronikus kütyüt vinnie magával annak az 56 túrázónak (30 férfi, 26 nő), akik a Utah Egyetem és Kansas Egyetem kutatóinak felkérésére négy-hat napot töltöttek Alaszka, Colorado, Maine és Washington állam vadregényes vidékein. A kísérleti alanyok közel fele a kirándulás előtt elvégzett tízkérdéses tesztből átlagosan 4,14 választ adott meg helyesen, míg azok, akik részt vettek a túrán, már 6,08 kérdésre tudtak válaszolni.

"Akár négy nap természetjárás, valamint a multimédiás eszközök, a modern technológia kerülése 50 százalékkal emeli a kreativitást és a problémamegoldó képességet" - összegezte az eredményeket a kutatást végző három pszichológus, David Strayer, Ruth Ann Atchley és Paul Atchley. Közös tanulmányukat az amerikai Tudományos Közkönyvtár PLOS ONE online folyóirata közölte.

Jó dolog GPS nélkül túrázni (homokdűne egy Colorado állambeli nemzeti parkban) Wikimedia Commons

Kutatásuk alapfeltevése az volt, hogy a modern technológia velejárói a hirtelen jelzések (telefoncsengés, villódzó internetes reklám, harsány televíziós reklám hangja, járművek jelzései stb.), amelyek nem pusztán felkeltik, hanem valósággal foglyul ejtik a figyelmünket, voltaképpen állandó vészhelyzetet imitálnak. Ezzel szemben a természet lágy hangjai, megnyugtató látványai segítenek helyrebillenteni az úgynevezett "feladat-végrehajtó" (angolul executive) figyelmi képességet, amely ahhoz szükséges, hogy képesek legyünk fontossági sorrendet felállítani a feladatok között, összpontosítani egy-egy probléma megoldására, és ne hagyjuk magunkat eltéríteni a kijelölt céltól.

A kutatók magukon próbáltak ki többféle kreativitást mérő kérdéssort 2010 májusában tett túrájuk során, majd a Magyarországon is ismert távoli asszociációs (RAT) tesztet végeztették el a kísérleti alanyokkal - fontos hozzátenni, hogy még a természetes környezetben, a civilizációba történő visszaindulás előtt. A kreatív és problémamegoldó teszt elvégzése ugyanis pontosan azt az agyterületet veszi igénybe (a prefrontális kérget), amelyet leginkább terhelnek a figyelmünket szüntelenül igénylő technikai-multimédiás eszközök.

Tengerpart az Arcadia Nemzeti Parkban, Maine államban Wikimedia Commons

"Azt igazoltuk, hogy komoly ára lehet annak, ha valaki non-stop a képernyőre tapad, de ezt egy többnapos kirándulás képes helyretenni" - mondta Strayer. A pszichológus arra az átfogó tanulmányra utalt, amely Generation M2 címmel jelent meg 2010-ben, és a 8-18 éves amerikai gyerekek médiafogyasztási szokásait szondázta. Ebből kiderül, hogy átlagosan naponta 7 órát és 38 percet fordítanak különféle médiaeszközökre (televízió, zenehallgatás, videojáték, internet, telefon, mozi stb.): azaz gyakorlatilag lenyomnak egy második műszakot digitálisan az iskola mellett. Emiatt nincs is idejük kimenni a természetbe.

Az eredményt már megelőlegezte az a 2007-es felmérés, amely szerint ötven év lankadatlan emelkedés után 1987, de különösen 1991 óta csökken az amerikai nemzeti parkok látogatószáma. Napjainkban már 18-25 százalékkal kevesebben indulnak neki a vadonnak, mint szüleik generációjából.

Ugyanezt a trendet figyelték meg a kutatók Japánban, míg a harmadik vizsgált országban, Spanyolországban stagnálást tapasztaltak - ezt szinte pozitívumként értékelték. Pedig, mint egy 2011-es vizsgálat alátámasztja, a zsenge életkorban dől el minden: minél több időt tölt a természetben egy gyerek, annál inkább érzi felnőttként is ezt a kikapcsolódás lehetséges módjának, és annál gyakrabban tér vissza túrázni, kempingezni.