Jól jött a frizsidergázok betiltása a melegedés ellen

Mellékesen a globális felmelegedés ellen is hatott az ózonpajzsot romboló gázok, a halogénezett szénhidrogének betiltása. A klímatudomány legnagyobb vitája akörül forog, hogy miért nem melegszik annyira a Föld 1998 óta.

Elsősorban az ózonréteg védelmét szolgálja az 1989-ben életbe lépett Montreali Egyezmény, a világ első nemzetközi környezetügyi szerződése. Az életet az ultraibolya sugárzástól védő gázt a halogénezett szénhidrogénekből (CFC) felszabaduló klór rombolta olyannyira, hogy az 1980-as évek eleje óta rendszeresen ózonlyuk alakul ki az Antarktisz fölött. A CFC-k közül a freont főleg hűtőközegként és hajtógázként használták hűtőgépekben és aeoroszolos palackoknál.

A modern hűtőkben egy kőolajszármazék, az izobután a hűtőközeg Forrás: AFP

Mivel a CFC-k üvegházhatása is nagyon jelentős, fokozatos betiltásuk közrejátszott abban, hogy mégsem a korábban előre jelzett ütemben emelkedett a Föld átlaghőmérséklete az 1990-es évek közepe óta. A CFC a szén-dioxidnál tízezerszer erősebben tartja vissza azt a meleget, amelyet az ipari forradalom előtt a Föld az űrbe sugárzott vissza, és ezen felül száz évig a légkörben marad. Az erről szóló tanulmány a Nature Geoscience szakfolyóiratban jelent meg.

A CFC betiltása és a globális átlaghőmérséklet csökkenése közötti statisztikai összefüggést egy klímakutatókból és közgazdászokból álló kutatócsoport mutatta ki. A Mexikói Autonóm Egyetem, az amszterdami Vrije Egyetem és a Bostoni Egyetem kutatóinak elemzése szerint a Föld átlaghőmérséklete korántsem ugyanabban az ütemben nőtt az ipari forradalom kezdete óta. Az 1930-as évek válsága és a második világháború alatt is kevésbé melegedett a Föld, mert kevesebb szén-dioxid került a légkörbe, az 1990-es években pedig a mezőgazdaság átalakulása miatt csökkent a melegedés üteme, ugyanis enyhült a metánkibocsátás.

Összetett okok

A klímakutatók körében jelenleg az a legvitatottabb téma, hogy miért lassult le az átlaghőmérsékletek emelkedése 1998 óta. A lehetséges okok: csökkent a Földet érő napsugárzás, a kínai és az indiai kénszennyezés miatt kevesebb napfény éri a Földet, az óceánok több hőt nyelnek el a vártnál, a La Nina időjárás-változási ciklus miatt hűvös tengervíz áramlik a Csendes-óceán felszínén, és gyenge volt a melegedést okozó El Nino.

„A mi elemzésünk szerint a legfontosabb szerepet az ózonkárosító anyagok visszaszorítása és a metánkibocsátás csökkenése játszotta” – írja Francisco Estrada, Pierre Perron és Benjamín Martínez-López, a most közölt tanulmány társszerzői. Az eredményeket az Oxfordi Egyetem kutatói kommentálták a Nature Geoscience-ben: Felix Pretis és Myles Allen szerint valószínűleg nem a CFC-k betiltása felelős teljesen a folyamatért, de az intézkedés szerepe kétségtelen.