Egy több középpontú, hatalmas ciklonrendszer örvénylik most Európa nyugati része felett. Dél felől rendszeresen érkeznek meleg légtömegek Magyarország fölé, és emiatt jó pár fokkal melegebb lesz az idő az átlagosnál a következő legalább tíz napban. Időnként azért hidegebb levegő is érkezik az ország fölé, például szerdán – mondta Vadász Vilmos, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.
Így szerdán szokatlanul nagy lesz a különbség a Tiszántúl és a Dunántúl hőmérséklete között. Keleten 15 Celsius-fokig melegszik a levegő, ami jóval több, mint a sokévi átlag: ez február közepén 0 és -0,5 fok között szokott alakulni. Ezzel szemben nyugaton 2 és 4 fok között alakul napközben a hőmérséklet. A lehűlés miatt egy kis tél is lehet a Bakonyban, néhány centiméter hó hullhat.
A friss hónak viszont csak átmenetileg örülhetnek a sízők, mert fagypont fölött alakul a hőmérséklet, így hamar elolvad. Nagy területen és tartósan megmaradó hóra egyelőre nem lehet számítani az Országos Meteorológiai Szolgálat jövő péntekig szóló előrejelzései szerint.
A prognózisokból az látszik, hogy egyelőre nem tér vissza a tél. „Mozgalmas, változékony, és az átlagosnál melegebb időre lehet számítani. Ugyan nem lesz fagymentes minden éjszaka, leginkább ott, ahol kevésbé lesz felhős az ég, de erős és tartós fagyra sem kell számítani. A legmelegebb idő délen valószínű, több mint 10 fokkal, de a kevésbé meleg területeken sem várható komoly hideg” – mondta Vadász Vilmos a következő napok időjárásáról.
Csütörtökre virradóan például -3 és 2 fok közé hűl a levegő, pénteken is lehet -1 fokos fagy, de már szombaton éjszaka sem süllyed 0 fok alá a hőmérséklet. Vasárnapra virradóan pedig kifejezetten tavaszias idő lesz éjszaka is, mert csak 4–9 fok közé hűl le a levegő. Napközben is marad az enyhe idő, előbb 4–13, a hét végén pedig 8–16 fok között alakul a hőmérséklet.
Csapadékban nem lesz hiány. Jelentős mennyiségnek azt nevezik a meteorológusok, ha napi átlagban legalább 5 milliméter esik. Ekkora mennyiség az ország területének körülbelül kétharmadán valószínű, de mivel sehol sem süllyed tartósan az átlag alá a hőmérséklet, eső, zápor hull a hó helyett.
Télen általában akkor van tartósan hideg Magyarországon, ha magasnyomású légtömegek határozzák meg az időjárást. A meteorológiai jelenségnek anticiklon a neve, és az a legfőbb jellemzője, hogy ilyenkor hosszú heteken át gyakorlatilag változatlan az időjárás. Télen ilyenkor szoktak beállni a csikorgó fagyok. Jelenlegi számításaink szerint éppen a tartós anticiklon nem valószínű – magyarázta Vadász Vilmos, „nem várható olyan jelentős lehűlés, ami kemény faggyal és nagy területet érintő jelentős havazással járna”.
A 2012–13-as tél középhőmérséklete 0,4 Celsius-fok volt, az ideié pedig (egyelőre december 1-jétől február 9-ig) 1,7 Celsius-fok. A sokéves átlag (1971–2000 között) 0 Celsius-fok. Ehhez képest az elmúlt évtizedekben jól láthatóan melegednek a telek: a legenyhébbek mind 1990 után következtek be, és 1980 és 1990 között is csak egy igazán hideg tél volt. A mostani télen a csapadék is jóval kevesebb az átlagosnál: a megszokott 86 helyett 44 milliméter esett eddig.
Mindez nem jelenti azt, hogy a jövő pénteken túlra tekintve ne jöhetne akár gyökeres változás az időjárásban. Ezt viszont a mai módszerekkel nem lehet előre jelezni. Simán belefér az is, hogy a tavalyihoz hasonlóan jön majd a márciusi tél: 2013 márciusában volt hidegebb időszak, mint a 2012–2013-as tél során.
A következő két hétben nemcsak a Kárpát-medencében lehet a megszokottnál melegebb időre számítani, hanem Európa nagy részén is. Ez látszik azon a két térképen, amelyek a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjában (ECMWF) készültek:
Magyarországon az átlagosnál melegebb volt az idő decemberben és januárban is, ez pedig egybevág két, októberben készült hosszú távú előrejelzéssel. Az Accuweather időjárási portál Európa időjárásával foglalkozó meteorológusa arról írt, hogy ezen a télen a téli viharok többsége észak felé tart, így Nagy-Britanniától Franciaországon át Közép-Európáig és Olaszországig átlagos vagy az átlag fölötti melegre lehet számítani.
Ezzel párhuzamosan Georg Müller, a Point Carbon (a Thomson Reuters klímagazdasági hírszolgálata) meteorológusa azt vetítette előre, hogy február-márciusban inkább az óceáni hatás érvényesül Európa felett. A rendszeresen kialakuló atlanti ciklonok miatt a megszokottnál részben nedvesebb és enyhébb lesz az idő, mert így inkább az óceán és a Földközi-tenger felől érkező melegebb levegő éri el a szárazföldet, és kevésbé a sarkvidéki eredetű, szibériai légtömegek.