Román aranybányászok tiltakoznak Illés Zoltán ellen

Egy verespataki szakszervezet nyílt levélben kérte a román külügyminisztériumot arra, hogy foglaljon állást az ügyben, hogy Illés Zoltán magyar környezetvédelmi államtitkár vasárnap a verespataki aranybánya-terv helyszínére utazik.

Illés Zoltánt, a leköszönő kormány környezetügyi államtitkárát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hívta Verespatakra. A két politikai szervezet vasárnapra szervez tiltakozást a ciántechnológiás bányászat ellen.

A Bányászat Jövője (Viitorul Mineritului) szakszervezet nyílt levélben szólította fel a román külügyminisztériumot és személyesen Titus Corlatean tárcavezetőt, hogy az állásfoglalás mellett „kérjen sürgősen magyarázatot Magyarország kormányától” az államtitkár verespataki megjelenése okán. „Azt gondoljuk, hogy a magyar kormány egyik tagjának jelenléte Románia területén egy, a nemzeti érdek körébe tartozó bányászati projekt elleni tüntetésen nemcsak a szakszervezeti tagok arculcsapását jelenti, hanem a román állam belügyeibe való beavatkozást is” – áll a nyílt levélben. Emellett azt kérik, hogy a külügyminiszter vizsgáltassa ki, hogy vajon a magyar kormány finanszírozza-e a verespataki bányanyitás ellen irányuló többi akciót.

Illés Zoltán felszólalása szerepel a megmozdulás nyilvánosságra hozott programjában. A tiltakozáson többek között beszédet mond Tőkés László, az RMDSZ európai parlamenti-képviselője (a politikus a május 25-i EP-választáson már a Fidesz színeiben indul). Az EMNT azért tiltakozik, mert – közleményük szerint – „a bányaprojekt megvalósítása érdekében családokat telepítenek ki, temetőket semmisítenek meg, több száz éves templomokat rombolnak le, elveszik az emberek múltját, jelenét és jövőjét”. A szakszervezet szerint viszont a romániai bányásztársadalmat súlyosan megrázták az utóbbi idők elbocsátásai, és azt szeretnék, ha minél gyorsabban elindulna ismét a nemesfém-kitermelés a kisvárosban.

Verespatakon és és környékén 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar ciántechnológia alkalmazásával kitermelni a Rosia Montana Gold Corporation nevű kanadai-román társaság. A bányanyitás elleni tiltakozás 2013 őszén volt a legjelentősebb Romániában. A Bukarestben, Kolozsváron, Brassóban és több más nagyvárosban megrendezett tüntetéssorozaton több tízezren vonultak utcára. Ennek hatására a kormánykoalíció kihátrált saját, a bányanyitást megkönnyítő törvénytervezete mögül, majd részben ez a politikai feszültség vezetett a szociáldemokrata-liberális koalíció felbomlásához.

A román parlament úgynevezett Verespatak különbizottsága további felméréseket és kutatásokat rendelt el a bányatervről, ugyanakkor a román állam nem mondott le arról, hogy megfelelő körülmények között engedélyezze a nemesfémek kitermelését.