Lassan halad a barnamezők felszámolása

A barnamezőnek nevezett elhagyott gyárterületek rehabilitációja meghaladja a települések és az ott tulajdont szerzett vállalkozások erejét. Budapesten 85 négyzetkilométer pusztuló ipartelepet jegyeznek, ez nagyobb mint Eger.

Budapest nem tud mit kezdeni az elhagyott ipartelepekkel, főleg azokkal, amelyeket jó száz esztendeje eleink a kis-Budapest határain túlra száműztek, ám az 1950-es egyesítéskor mégis a főváros részévé váltak. Budapest sosem szívelte Csepelt, miként Kőbányát és a józsef- és ferencvárosi iparterületeket sem. A krónikák szerint a kis-Budapest határaira kiszorított legendás magyar gép- és malomipari cégek, továbbá a vegyipar múlt századi reprezentánsai így kerültek a Soroksári útra, a Váci útra, Csepelre, Kőbányára, a Budafoki és a Fehérvári útra.

A főváros nem biztos, hogy egy nyelven beszél csepeliekkel az egykori Weiss Manfréd alapította gyár területének jövőjéről - mondja dr. Polinszky Tibor, a XXI. kerület főépítésze. Csepel nem számolhat semmilyen rehabilitációs forrással, pedig a csendes, alapvetően kertes házas szigeti kerületben, egyesek ide képzelik el a párizsi André Citroën parkot.

Mint ismert, Weiss Manfréd kezdetben konzervdobozokat készített Ferencvárosban, a Vágóhíd mellett, majd amikor a hasonló technikájú lőszergyártásra akart áttérni, akkor azt már Csepelen alapított üzemében kezdhette el. Itt, több évtized alatt fejlődött ki 240 hektáros ipartelepe, ahol többek közt kohászattal, kerékpárgyártással, sőt, a negyvenes évek elején repülőgép-gyártással is foglakoztak. Mellette telepedett le a Posztógyár, míg a Kis-Duna partján a Papírgyár.

A Csepel Vas- és Fémművek privatizált területén 16 épület érdemelt ki helyi ipartörténeti védettséget. Nem ez, hanem a hatalmas egykori gyár közös és oszthatatlan kommunális és keskeny úthálózata szab gátat ma a tulajdonosi elképzeléseknek. Teljes felújításra szorul a víz- és csatornahálózat, az elektromos rendszer. Fel kell szedni az iparvágányokat, szélesíteni az utakat, és óhatatlanul bontani kell.

A rekonstrukció óriási összegeket emésztene fel, amelyre a privatizációval idetelepült, mintegy 200-210 tulajdonos (több mint 400 vállalkozás) önerőből aligha lesz képes. Kinek az épületeit bontsák le az útszélesítés miatt? Egyáltalán, merre menjen út?

Üde színfolt az angolok által korszerűsített hőerőmű, amelynek rekonstrukciója példa lehet a további fejlesztések előtt. Mivel a főváros nem tekinti kiemelt fejlesztésként Csepel rehabilitációját, így a kerület csak tulajdoni arányában tud részt vállalni a barnamező útjainak megújításában - véli Polinszky Tibor.

Hat évig készült, és már 2000-ben módosítani kellett a rendezési tervet, most pedig a telekkönyvi rendezetlenség hátráltatja a kibontakozást. Az önkormányzat egy kerületközpontot kíván kialakítani a gyárterülettel összenőtt tíz- és nyolcemeletes lakóházak tőszomszédságában. A csepeliek terve közt szerepel, hogy áttelepítik a BKV és Volán autóbusz-pályaudvart a főváros által építendő Gerinc út mellé, s ezzel is integrálnák a gyárat a kerülethez.