Lassan halad a barnamezők felszámolása

A barnamezőnek nevezett elhagyott gyárterületek rehabilitációja meghaladja a települések és az ott tulajdont szerzett vállalkozások erejét. Budapesten 85 négyzetkilométer pusztuló ipartelepet jegyeznek, ez nagyobb mint Eger.

Újbuda barnamezőin gombamód épülnek kisebb-nagyobb lakóparkok

Újbuda többi barnamezőin pedig gombamód épülnek kisebb-nagyobb lakóparkok. Az ipari tevékenység fokozatos térvesztésével, a főutakhoz közeli mellékutcákban emberi léptékű sorházak és lakótömbök jöttek-jönnek létre. Beépültek a BHG melletti, a Gamma gyár mögötti telkek, a Fonó közeli utcák, a Kondorosi és a Fehérvári út sarkán álló gyáringatlanok. Az itt épült lakásokba tavaly karácsonykor költöztek be a családok, s már megkezdték a lakópark második ütemének építését.

Radvánszki Ádám, a VÁTI Kht. tervező-elemző közgazdásza arról számol be, hogy az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjának részeként szüntetheti meg barnamezőit Celldömölk, Almásfüzitő, Nagykanizsa és Orosháza. Budapesten valamennyi kerület, sőt a főváros is készített rekonstrukciós tervet és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács is ezen dolgozik. Tervekből tehát nincs hiány, ellenben szűkösek a rendelkezésre álló források.

A szakember szerint hatásosabb állami szerepvállalásra lenne szükség, mert a befektetők inkább a zöldmezős beruházásokat részesítik előnyben, ahol nem kell igazodniuk az ipartelepeken talált örökségekhez. Az új Országos Területfejlesztési Koncepciót az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval együtt 2005 decemberében hagyta jóvá a parlament, amely alapján a fenntartható területhasználat és barnamezős város-rehabilitáció fontos szempontként jelenik meg a jövőbeni állami beavatkozásoknál.

A barnamezős területek felszámolása Európa nagyvárosainak is jelentős gondot okoz. Glasgow, Lyon és a Rurh-vidék városai, sőt Bécs is a tankönyvek kitüntetett iparvárosa. Az unióban, az úgynevezett kompakt városok esetében politikai cél, hogy gátat vessenek a települések korlátlan szétterülésének.

Magyarország előnye, hogy hazánkban egyelőre fejletlenebb a gépkocsis közlekedés, még visszatéríthetők az utasok a tömegközlekedés járműveire. Azonban, ha sokáig elhúzódnak a tömegközlekedést érintő beruházások, és idővel beépülnek a még szabad, vagy csak kisebb átalakításokkal szabaddá tehető területek, nem marad elegendő hely utaknak és villamospályáknak.

Bálint Tóth János