Társasházak: a szomszédé mindig romosabb

A társasházban élő budapestiek 44 százaléka saját házát jobb vagy sokkal jobb helyzetben lévőnek érzi más házaknál - derül ki egy felmérésből. A ház állapotával és anyagi helyzetével ennek ellenére sokan elégedetlenek.

A budapestiek négyötöde lakik társasházban, és bár ebbe a kategóriába a panelok is beletartoznak (tehát csupán a családi házak nem értendők ide), többségük alapvetően elégedett lakóhelyével és a ház állapotával - ismertette a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. elemzését Ongjerth Richárd ügyvezető igazgató.

Ezzel együtt a fővárosiak kritikusak az otthonuknak helyet adó épülettel szemben: a küllemnél és az állapotnál csak a ház anyagi helyzetét tartják kevésbé kielégítőnek. Viszonylag kevesen érzik problémásnak a házirendet és a közös képviselő működését, bár a lakógyűléseket általában keveslik - ami azért különösen érdekes, mert a közös képviselők kétharmada szerint a lakók arra sem járnak el, amit meghirdetnek.

A megkérdezettek 44 százaléka szerint lakóhelye jobb helyzetben van, mint általában a többi budapesti társasház, mégis csak 5 százaléknyian vannak, akik szerint a házuk nem szorul felújításra. A legtöbben a tetőszerkezetet és a külső homlokzatot említették a felújítandó elemek között, a harmadik helyen pedig a nyílászárók szerepeltek.

Arra a kérdésre, hogy mikor következhet be a társasházuk tatarozása, a válaszadók közel fele 5 éven belüli időpontot jelölt meg, hatoduk 6-10 éven belül kerülhet erre sor, tizedük viszont csak a 10 évnél távolabbi jövőben tudja elképzelni.

A közös költség fizetése a társasházak felében okoz konfliktust, főként a panellakótelepeken élők panaszkodtak a nem fizető szomszédokra. Örvendetes módon csak elvétve jelezték, hogy a háznak közüzemi tartozásai lennének, a nagyobb felújításokra ugyanakkor kevés helyen jut elég pénz, mert a tulajdonosok teherbíró képessége nem teszi lehetővé a közös költség nagyobb méretű emelését.

Az 1997 óta működő, általában sikeresnek tekintett városrehabilitációs programot a közös képviselők szinte kivétel nélkül jónak tartják, legfeljebb azt nehezményezik, hogy sem az elutasítások okát, sem a nyertes pályázatokat nem hozzák nyilvánosságra a kerületek.

Ugyancsak pozitív a panelprogram mint kezdeményezés megítélése, de a finanszírozási kerete szűkös, a pályázat feltételrendszere pedig bonyolult. A panelházak talán sikerrel pályázhatnának a városrehabilitációs programban, ha a munkálatok várható időtartama miatt a potenciális pályázók nem lennének eleve szkeptikusak.

A Studio Metropolitana tanulmányában javaslatokat is megfogalmazott a pályázati rendszer átalakítására nézvést. Készítői szerint a kiszámíthatóságot szolgálná, ha lehetőség lenne az ütemezett felújítási munkák támogatására, illetve ez számítana prioritásnak.

Emellett javasolják kerületi adatbázisok létrehozását, külön energiatakarékossági pályázatok megteremtését, a pályázati kiírások időpontjának egységesítését és a leadási határidők rugalmasabb kezelését.