Alapvetően borúlátó piacról számol be az Ecostat legfrissebb vizsgálata, bár megyjegyzi, hogy az EU-támogatások vélhetően lehetőséget adnak majd a városi infrastruktúrák fejlesztésére, azaz a rekonstrukciókat végző építőipari cégek komoly kihívások és ezzel együtt jelentős fejlődés előtt állhatnak.
A harmadik negyedévi ingatlanbarométer felmérésének időpontja az egyensúlyjavító intézkedések kidolgozásának és közzétételének idejére esett. A piaci szereplők már szembesültek a konvergenciaprogram keresletcsökkentő hatásaival, az ingatlanpiacot közvetlenül is érintő intézkedésekkel, a lakásépítéseket és a vásárlást befolyásoló hitelfelvételek és kamattámogatások változásaival és a fizetőképes kereslet átmeneti csökkenésével.
A kormány egyensúlyjavító intézkedései - elsősorban a középső áfakulcs mértékének növelése, illetve a jövedelmi viszonyokban bekövetkező változások révén - érzékenyen érintik az ingatlanpiacot. A növekvő energiaárak jelentősen emelhetik a fenntartási költségeket, így várhatóan romlik a magas közös költségű lakótelepi lakások eladhatósága. Módosulnak a lakótelepi lakásokból továbbköltözők tervei, alacsony marad a mobilitás. A pénzintézetek a lakáshiteleknél feltehetően növekvő számú nem teljesített hitelfizetéssel találkoznak majd.
2006 első félévében kevesebb új lakásépítési engedélyt kértek, mint az előző időszakokban. A lakásépítés volumene idén elmarad az elmúlt évi 41 ezres lakásszámtól, ebben az évben előreláthatóan 35-36 ezer lakást vesznek használatba. A lakóingatlanok piaca, legalábbis egyes szegmenseiben, a fizetőképes kereslethez viszonyítva megközelítette a telítettségi szintet. A jelenlegi kondíciók mellett kevésbé kifizetődő az üzleti jellegű lakásépítés, de még most is jóval meghaladja az átlagos jövedelmezőséget.
A lakások és építmények felújítási piacán a következő években azonban már élénkülés várható. Emellett élénkülnek az infrastrukturális beruházások, amit a bővülő EU-források is segítenek. A lakásépítés piacáról kivonuló ingatlanfejlesztő cégek szállodák, bevásárlóközpontok és közműberuházások fejlesztésében vesznek részt.
Az újonnan épített lakások átlagos területe ez év első félévében 3 négyzetméterrel haladta meg az elmúlt évi 87 négyzetméteres lakásnagyságot. Ez azonban nem jelent lényegi változást a lakások összetételében: továbbra is jelentős mennyiségű kis lakás épül. Csökken viszont a garzonok iránti kereslet, és növekszik az egy plusz két félszobás lakások iránti igény. Fokozódik a nagy alapterületű, kiváló minőségű, egyedi kivitelezésű lakóépítmények iránti igény. A mennyiségi növekedést egyre inkább a minőségi lakásépítés váltja fel.