Egyre pesszimistább az ingatlanpiac

Az Ecostat Ingatlanbarométer indexe 2006 harmadik negyedévében 42,7 százalék, mintegy 4 százalékponttal alacsonyabb az előző negyedévi értéknél. A kutatóintézet a felvételi eredmények és a piaci jelzések alapján az ingatlanpiac további gyengülésével számol. A kereslet-kínálati viszonyok romlanak, az ingatlanpiac bővülése - néhány tevékenység kivételével - a következő egy-két évben nem várható. A felújítás-korszerűsítés, a szállodaépítés és az üzlethálózat-bővítés lehet továbbra is élénk - derül ki a felmérésből.

Az üdülők és üdülőtelkek piaca évek óta stagnál, s a jövőbeni kilátások sem kedvezőek. Az üzleti célú üdülők, üdülőtelkek kereslete továbbra is gyenge, újjáéledése több évet igényel, struktúrája fokozatosan átalakul, feltételezhetően a bővülő belföldi turizmus igényeihez fog alkalmazkodni. A forint árfolyamának hullámzása, a lakosság jövedelmének csökkenése, valamint az időjárási viszonyok a belföldi turizmus erősödését segítik, ez napjainkban az üdülők bérlését, kihasználtságát javítja.

Az előző évek élénk forgalma után az építési telkek piaci kereslete az utóbbi egy-másfél évben lanyhult. A telekingatlan-kínálatot bővítik a városrehabilitációk, valamint a termelő szféra rekonstrukciója, az elavult telephelyek felszámolása. A folyamat eredményeként nagyszámú, zömében közművesített telek szabadul fel. A lakosság telekvásárlása várhatóan szinten marad, a bevásárlóközpontok, szállodák építésére alkalmas területek iránt mutatkozik növekvő igény.

Az irodapiaci kereslet döntő hányada Budapesten koncentrálódik, a fejlesztések immár egy évtizede magas szinten stabilizálódtak. Vidéken az irodaigények lényegesen kisebbek, az ellátottság megfelelő, új irodaházak létesítésére kis volumenben kerül sor, inkább a meglévő irodaépületek átépítése, korszerűsítése a jellemző. A fővárosban az irodapiac forgalma élénk, jobbára a magas minőségi és műszaki követelményeket kielégítő irodaépületek iránt nő a kereslet.

Az irodák kihasználtsága 80 százalék körüli, ami alacsonynak mondható az európai nagyvárosokban tapasztalt 90 százalékos telítettséghez képest. A hazai fejlesztők a 10 százalékpontnyi különbséget nem tartják aggályosnak. A bérleti díjak Közép-Európában, így Budapesten is stabilak, az év végéig érdemi változással nem számolnak az üzemeltetők. Jelentős változás körvonalazódik az angyalföldi-újpesti felhőkarcolók építésének lehetséges engedélyezésével.

A kereskedelmi és szolgáltató üzlethelyiségek piaca tartósan élénk. A bevásárlóközpontok hálózata bővül, az új autópályaszakaszok mellett sorra épülnek értékesítő központok, üzemanyagtöltő állomások. Továbbra is keresettek a szupermarketek, bevásárlóközpontok létesítésére alkalmas telkek. A kereskedelmi, szolgáltatói, továbbá az ipari építmények körében az építési kedv szolid bővülésével számolnak a befektetők.

A szállodaépítés az EU-csatlakozás nyomán, a fapados légiközlekedés fejlődésével új lendületet kapott. A szállodai férőhelyek száma ott bővül érezhetően, ahol a turizmus is koncentrálódik, jelesül Budapesten és a Balaton térségben. A nagy presztízsű szállodaprojektek kifutásával hazánkban is előtérbe kerül a kisebb, száz szoba körüli háromcsillagos hotelek építése. Mérsékelt ütemben bővülnek a vidéki szállodakapacitások, s folytatódik a Balaton körüli üdülők rekonstrukciója, komfortszínvonaluk növelése.