Az építési költségekkel a színvonal is csökken

Csökkentek az építési költségek tavaly az év második felében, így 2006 egészére is mindössze 1,2 százalékos drágulást mutatott ki az Archigram "négyzetméterár"-elemzése. Emögött azonban gyakran a színvonal csökkenése áll.

Összesen 5500, tavaly befejeződött építési projekt költségadatait elemezte az Archigram Kft. A kiadvány csaknem 2000 milliárd forint értékű beruházás adatait tekintette át, igaz, a szerzők megjegyzik azt is, hogy a magyarországi költségadatok egy része az építtetői-befektetői szándék miatt "titkolt", és nem is kerül adatként a rendszerbe, míg más esetben bekerül ugyan, de hasonló okból torzítva - írja a Népszabadság.

Meglepő módon 2006 második felében az építőanyagok, az energia és a munkaerő árának növekedése ellenére az építési költségek csökkentek. A 2005 végén indult növekedési trend csak 2006 első felében tartott ki, a választások elmúltával eltűnt, hasonlóan a 2002-es, ugyancsak választási évben megfigyelt tendenciához. 2006 egészében így az előző évihez képest mindössze 1,2 százalékkal voltak magasabbak az építési költségek, ez messze elmarad az inflációtól.

Az Archigram elemzésében szereplő adatok nem elsősorban az árak változását mutatják, hanem az építkezések általános műszaki tartalmával összefüggő építési árszínvonalról tájékoztatnak. Például az ipari jellegű épületek több éve tartó, messze az átlag feletti drágulása mögött egyértelműen az igények emelkedése áll: az acélszerkezetek, a szendvicspaneles csarnokszerkezetek elterjedése emeli az átlagminőséget, és ezzel együtt persze a költségszintet is.

Az előzetes várakozásoktól elmaradó, 2006-os költségszint-növekedés így arról is árulkodik, hogy különösen a magasépítés és a közberuházások volumene kicsi volt, színvonaluk alacsony. Jellemző, hogy az elemzők a közszféra beruházásában épülő több épületfajtánál (különösen az önkormányzati beruházásoknál, hivataloknál, művelődési létesítményeknél, utaknál) árcsökkenést tapasztaltak.

A legnagyobb mértékben egyébként a vegyes üzletek és a hűtőházak fajlagos költségei nőttek (18 százalék körül). Szintén kiugró a homlokzatfelújítások drágulása, ami feltehetően a hőszigetelések elterjedésére vezethető vissza. Átlagon felüli a szállodák, néhány ipari, mezőgazdasági, illetve egészségügyi épülettípus drágulása (6-9 százalékos). Szintén átlagon felül nőtt a mélyépítésen belül a csatornák, gázvezetékek és vasutak építési költsége (4-5 százalékkal, a csatornáké pedig 20 százalék felett). Három százalék feletti mértékben nőtt a bevásárló-központok, a kollégiumok és a középiskolák ára.

Ugyanakkor néhány épülettípus ára csökkent, a legjobban a hivataloké és a művelődési épületeké, ahol 3-4 százalékos a mérséklődés. Az infrastrukturális beruházások közül az utak építése lett olcsóbb (1-2 százalékos mértékben).

Az építési költségeket tekintve a legdrágább épületfajtának - 270-280 ezer forintos négyzetméterárral - az irodák és a szállodák bizonyultak, de borsos a bevásárlóközpontok és a kórházak ára is (közel 240 ezer forint). Ebben műszaki, építészeti okok játszanak szerepet (különleges burkolatok, igényesség, gépészet, kórházi higiéné). 220 ezer forint felett van a gépipari csarnokok ára is, valamivel kisebb a vizsgált családi házak és a könnyűipari csarnokok, művelődési létesítmények költsége. A sportlétesítmények ára még kétszázezer forint felett van. A hivatalok árai 2006-ban kétszázezer forint alá, a 2002-es szintre estek vissza, és ide kúszott fel a vegyes üzletek árszínvonala.

A középmezőnyben, 170-180 ezer forint körül vannak a szociális otthonok, a rendelők, középiskolák, kollégiumok, általános csarnokok, társasházak. 160 ezer forint körül találjuk az egyházi épületeket, az alapfokú iskolákat és óvodákat. Olcsóbbak a raktárak és a hűtőházak, ezek négyzetméterenként mintegy 140 ezer forintból építhetők. Olcsónak nevezhetők a mezőgazdasági épületek, ahol az átlagár 55-65 ezer forint.