Már nem olyan jó biznisz építkezni

A széles körben elterjedt vélekedés szerint Magyarországon ma jobban megéri építkezni, mint használt házat vásárolni. Nehéz volna ezzel a meglátással vitatkozni - kivéve, ha valaki számára az idő a szó szoros értelmében pénz -, de érdemes figyelni arra, hogy a két megoldással járó ráfordítás mértéke egyre közelít egymáshoz.

Az új építésű házak bizonyára az építési költségek növekedése miatt drágulnak, mert keresleti piacról ezek esetében sem beszélhetünk. A KSH legfrissebb adatai szerint az építőipari tevékenység költségalapon számított árai - mely a felhasznált anyagok termelői árának és a dolgozók keresetének változását figyelembe véve számíttatik - 2007 első negyedévében 8, 5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának árindexeit.

Az átlagot meghaladóan, 9,2 százalékkal nőttek az árak a szerkezetkész épület, egyéb építmények építése alágazatban, míg az épületgépészeti szerelés és a befejező építés áremelkedésének üteme 2,1 százalékkal, illetve 0,3 százalékkal kisebb volt az átlagnál.

Az építőanyagárak emelkedése részben kalkulálható volt, a növekvő adóterhek mellett az áram és a gáz, valamint az olaj világpiaci árának alakulása nyomán. Komlós Andor, a Leier Hungária Kft. értékesítési vezetője szerint sok cégnél még mindig várható áremelés az idén, mert az energiaköltségek növekedését nem mindenki építette be az árakba.

A Leier adatai azt mutatják, mind nagyobb különbségek vannak a piacon bizonyos árufajták, így például a kémény, a tégla és a betoncserép áraiban. - Akár milliókat lehet spórolni, ha az ember olyan tervezőt választ, aki az átlagnál jobban ismeri az új technológiákat, és már a tervezőasztalon foglalkozik azzal, milyen termékekből építik meg a házat - hívta fel a figyelmet Komlós Andor.

A vidéki építés volumene nem változik

Pálvölgyi Tamás, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség ügyvezetője az [origo]-nak nyilatkozva rámutatott, a drágulásért bizonyos termékek (nyílászárók, tetőszerkezeti anyagok) esetében az épületfelújítás iránti, megnövekedett igény a felelős. Sok tulajdonos rájött ugyanis, hogy megéri befektetni az energiatakarékos megoldásokba. A drágulás mértéke azonban nem haladja meg az infláció mértékét.

A másik tendencia, hogy sajnálatos módon terjed a rossz minőségű, esetenként engedélyekkel sem rendelkező (főképp import-) termékek forgalmazása. Holott az innovatív megoldások, korszerű anyagok felhasználása egyre fontosabb az új házak építésénél - véli Pálvölgyi Tamás.

A költségek összességében nőnek, efelől nincs kétség, ám a földrajzi különbségek ebből a szempontból sem elhanyagolhatók. A nagyvárosokhoz képest a községekben annyira olcsók a telkek, hogy nagyságrendileg valóban csak az építési költségekkel kell kalkulálni - amelyek vidéken szintén alacsonyabbak.

Nem véletlen, hogy a fent vázolt fejlemények ellenére a vidéki családi házas építés volumene jó ideje alig változik. A fővárosi viszont, részben a kevés és roppant drága telek miatt, apró szegmens a teljes lakásépítésben: a 10 százalékot sem éri el.