Az évnek abban a szakában járunk, amikor a leginkább ajánlatos elkezdeni egy családi ház tervezését, lelkiismeretes építész ugyanis 4-5 hónapot szán a munkára. Ideális esetben, hóolvadás utáni munkakezdéssel, karácsonyra elkészülhet az új otthon.
Az első lépés az építész(iroda) kiválasztása, lehetőleg már létező referenciamunkák alapján, de sokat segíthetnek a legnívósabb hazai szaklapok - Alaprajz, Átrium, Magyar Építőművészet, Octogon - is. Nem baj, ha határozott elképzelésünk van arról, amit szeretnénk, de mihelyst sikerült megtalálni a tervezővel a közös nevezőt, érdemes nagy szabadságot adni neki.
Ennek hiányában, a vázlatterv elkészülte után, gyakran hiúsul meg az együttműködés, ha az építész, például nem fogadja el a megrendelő által erőltetett, általa viszont giccsesnek ítélt részleteket. Jó tudni, hogy a vázlatterv elkészítésének költsége (több)százezres nagyságrendű - igaz, akad, aki ezt még ingyen vállalja.
Fontos megjegyezni, hogy már az első fázisra is érvényesek a szerzői jogok, tehát amennyiben elállunk a megbízástól, a vázlattervet csak az azt megalkotó építész engedélyével terveztethetjük tovább valaki mással.
A terveket - továbbá a kivitelezés költségeit és az építés idejét - jelentősen meghatározzák egyfelől az adottságok, így a telek tájolása, lejtése és épített környezete. Másrészt befolyásolja a szabályozás, amely Magyarországon értelemszerűen a fővárosban a legszigorúbb, és folyamatosan szigorodik.
Hogy mást ne mondjunk, hamarosan minden kerületben lesz a tervezett épület illeszkedését vizsgáló tervzsűri, az eddigieknél talán több jogosítvánnyal - tudta meg az [origo] Kalmár Lászlótól, a Zsuffa és Kalmár építésziroda társtulajdonosától.
A budapesti előírások szinte mindenről rendelkeznek, a tető hajlásszögétől a kocsibejáró szélességén, a kerítés átláthatóságán, magasságán, sőt lábazatának magasságán át, egészen a felhasználható anyagokig. Ezzel is erősítve azt a gondolatot, hogy - magántulajdon ide vagy oda - a családi ház színvonala is közügy.