Harmadszor is bukott a luxusadó

A pénzügyi tárca harmadszor is megbukott vagyonadóztatási tervével. Ma úgy néz ki, még a luxusadó határát sem viszik majd le 50 millió forintra a mai százmillióról - vagyis nem teszik működőképessé a ma létező, egyetlen valódi értékalapú ingatlanadót. A pénzügyi tárca cáfolta, hogy ilyen döntés született volna.

Annak ellenére sem kapott támogatást az adónem, hogy négy, más ingatlanokat terhelő helyi adót váltanának ki vele, és a korábbi tervekkel ellentétben nem volna kötelező az önkormányzatoknak bevezetni. Tehát egyelőre nincs szó sem az 50 milliós értékhatár-csökkentésről, sem az egységes értékalapú ingatlanadó a konvergenciaprogramban vállalthoz képest immáron egy évvel eltolt, 2009-es bevezetéséről. Sőt: a szocialisták szerint csak vizsgálják, milyen hatása volna a luxusadós értékhatár-csökkentésnek - olvasható a Népszabadságban.

A vagyonadóztatási tervvel két cikluson belül harmadszor próbálkozik a Pénzügyminisztérium (PM). Egyes vélemények szerint a luxusadó-határérték csökkentésével már a középosztály felső része is fizethetné a terhet, hiszen a hirdetésekben is mennyi 50 millió feletti értékű ház, lakás jelenik meg. A Népszabadság számításaira alapozva azonban azt állítja, hogy ez nem igaz. A luxusadó mai rendeletei szerint a középosztály védelme ma huszonkét fővárosi utca lakóinak a védelmét jelenti csupán.

Az ugyanis csak ott igaz, hogy átlagos, 80-90 négyzetméteres lakással be lehet kerülni a luxusadós kategóriába 50 milliós értékhatár esetén. Nyolcvan négyzetméter alatti lakás hat fővárosi utca esetén jelent ebből a szempontból fenyegetettséget. Az adót az értékhatár feletti részre kell csak megfizetni. Vagyis: ha 52 milliósra jönne ki az ingatlan értéke az adóalap-számításkor, akkor kellene fizetni évi tízezer forintot. A ma 50 millió forint felett hirdetett ingatlanok a luxusadós értékelési rendszere szerint azonban nem érik el ezt a határt.

A luxusadó-rendelet szerint ma 5 százalékkal kisebb az értéke (ennyit lehet levonni a számításkor) a nem komfortos lakásnak. Újabb öt-öt százalékos értékcsökkentést jelent, ha négynél kevesebb a szoba, ha a lakás ablakainak legalább a fele északra vagy udvarra néz, ha a ház 30 évnél régebben épült (ha 80 évesnél is öregebb, akkor 15-öt), ha panel vagy könnyűszerkezetes az épület, és akkor is, ha a harmadik emeletnél magasabb szinten van, és nincs lift.

A lakások kategorizálása egyébként meglehetősen felemásra sikeredett: kétszáz négyzetméter hasznos alapterület kell ahhoz, hogy Budapest legfrekventáltabb részein kívül bármilyen ingatlan luxuskategóriájúnak minősüljön. Márpedig a hasznos alapterületbe a garázs, a pince - így jó eséllyel az úszómedence -, a terasz, és az 1,90-es belmagasság alatti tetőtér sem számít bele. Vagyis: nagyon kevés az olyan ingatlan, ahol egyáltalán szedni lehet luxusadót.

Az utcabesorolás még egy újabb furcsaság: van olyan rózsadombi terület, amelyiknél azt a főutcát, ahol a buszok közlekednek, nagyon értékesnek és előkelőnek sorolták be, a nyugalmas, csendes és gyönyörű mellékutcákat pedig leminősítették.