Szakemberrel kiszűrhetők az új lakások hibái

Nem látnak fejlődést a magyarországi új építésű lakások minőségében az [origo] által megkérdezett szakemberek. Már olyan cég is létezik, amely a hibákat kipécéző szolgáltatást kínál a vásárlóknak a műszaki átadásra. Összeállításunkban az ellenőri vélemények mellett a leggyakoribb hibák is szerepelnek.

Az ezredforduló környékén megindult lakásépítési boom nyomán egyre népszerűbb lett a tervasztalról való vásárlás, ami a vevő számára ugyan jobbára árengedménnyel jár, de többféle veszélyt rejt magában. Mindenekelőtt azt, hogy a beruházó tönkremegy a ház befejezése előtt, de azt is, hogy a kivitelező alacsony színvonalon, silány anyagokkal dolgozik.

Ez utóbbi esetben a hibák bizonyos típusait természetesen bárki, így a vásárló is szabad szemmel felfedezheti, de gyakoribbak és súlyosabbak azok a hiányosságok, amelyeket a laikus bizonyosan nem vesz észre - csak akkor, amikor már nagyobb bajt okoznak.

E minőségi problémák ismét két csoportra bonthatók: van, amit a szakember a lakás elkészülte után is könnyűszerrel kiszúr a helyszínen, és értelemszerűen akad, ami ekkor már nem látható, nem mérhető, mert takarásban (például a padló alatt vagy a falban) van.

Az efféle tökéletlenségeket kizárólag a kivitelezés során képesek tetten érni az építési műszaki ellenőrök, akik a tervezéstől a befejezésig figyelemmel kísérik az építkezéseket. Megbízásuk a jogszabályok szerint nem kötelező, csak a közbeszerzéseknél.

Ezért - továbbá a mérnökkamara ajánlása alapján 25 és 80 ezer forint között mozgó napidíjuk miatt - nem minden építtető él a szolgáltatásukkal. Pedig a fejlesztők így sok bosszúságot megelőzhetnek - mondta az [origo]-nak Gulyás Gabriella szakoktató, az Építésiműszakiellenőr.hu portál szerkesztője.

A munkamorál sajnos 30 éve nem változott Magyarországon - állapította meg a tendenciákat firtató kérdésünkre Sánta Szilárd, magas- és mélyépítési műszaki ellenőr. Tapasztalata szerint az egész hazai építőiparra jellemző, hogy mindenen próbálnak spórolni. Azon is, amin végképp nem szabadna, ezért gyakoriak főleg az anyagminőségi kifogások.

Hozzátette, az első, még a luxusszegmenst célzó lakóparkok szinte mind magas minőségűek voltak. Ám miután "boldog-boldogtalan ilyeneket kezdett építeni", és az új lakóparkok kezdtek modern lakótelepekre hasonlítani, a minőségük is gyorsan romlott. Sánta Szilárd jellemző gondnak nevezte a vízszigetelés fogyatékosságait.

Gyakran előfordul, hogy az építés során centiméterenként csökkentik a födémvastagságot a minimumra, vagy a vállalt nyílászárók helyett gyérebb akusztikai paraméterekkel rendelkezőt építenek be - említette Salacz István magasépítési és gépészeti ellenőr.

Szigorúbb állami kontroll kellene - jövőre talán lehet is

A mai építési színvonal általában nem éri el a tíz évvel ezelőttit - vélekedett érdeklődésünkre Pesti Levente épületgépészeti műszaki ellenőr. Úgy fogalmazott, a legtöbb kivitelező a végletekig "kizsigerelt" anyagminőséggel dolgozik. Persze vannak cégek, amelyek nem ezt az utat járják, és ez még csak nem is feltétlenül függ össze a lakások áraival - manapság "puccos" környezetben, magas műszaki felszereltséggel is épülnek hitvány épületek.

Nem megfelelő az állami ellenőrzés, mert kevés az ember, és ők nincsenek rendesen megfizetve, jóllehet a jogszabályi háttér megvan a szigorú kontrollhoz. A helyzet javulásához sűrűbb építésfelügyeleti ellenőrzésekre lenne szükség - mutatott rá Pesti Levente.

Mint arról az [origo] nemrég beszámolt, az önkormányzati és területfejlesztési tárca tervei szerint januártól drasztikusan nő az építésfelügyeleti ellenőrök száma és az ellenőrzések gyakorisága. A rendelettervezet indokolásában az szerepelt, hogy 2005-ben például a megindult építkezések mindössze 2,9 százalékát ellenőrizte az építésfelügyeleti hatóság.