Nálunk is lehetne olcsó bérlakásszektor

Részletesen kidolgozott modell létezik arra, hogy Magyarországon, illetve általában a térségben olyan közhasznú bérlakások épüljenek, amelyek bérleti díja havonta 2-2,5 euró négyzetméterenként, azaz egy 70 négyzetméteres lakás esetében 36-44 ezer forint. A rendszer eredetije Ausztriában régóta sikeresen működik, nálunk mégsem történt még semmi.

A TLE által újságíróknak szervezett ausztriai tanulmányúton dr. Andreas Sommer, a bécsi gazdasági és munkaügyi minisztérium osztályvezetője kiemelte, az európai országok közül a jólétéről híres Svájcban a legmagasabb a bérlakások aránya (kétharmad körüli). A széles középrétegek lakáshoz jutását segítik ezzel a módszerrel, mert a felső 10 százalék könnyen vesz magának, míg a leginkább rászorultak sok szociális támogatási formát vehetnek igénybe.

Hasonló a helyzet Ausztriában, ahol a felmérések szerint az emberek kimondottan elégedettek a lakásviszonyaikkal - a bérlakásban élők pedig különösen azok. Az ottani városokban szinte ismeretlen a szegregáció, a gettó fogalma, ritka a lerobbant ház, kevés a hajléktalan. A titok nyitja az évtizedek alatt kialakult bérlakásszektor, amelynek lényege a közhasznúság.

Korlátozott nyereség

Ausztriában az önkormányzatok és befektetők által közösen alapított szövetkezetek vagy gazdasági társaságok (lehetnek kft-k vagy rt-k) állami támogatás segítségével bérházakat építenek és kezelnek, profitjuk javát visszaforgatva. Évente a jegyzett tőke csupán 3,5 százalékát fizethetik ki nyereségként, de a tulajdonos cégek - bankok, biztosítók, szakszervezeti szövetségek, nagyvállalatok - beérik ezzel a szerény, ám biztos hozammal.

A szektor az állam és a piac között helyezkedik el, mintegy kitöltve az üzleti alapú és a szociális bérlakásépítés közötti űrt. Ez azonban nem jelent nagyszabású, etatista osztogatást: az 1996 óta változatlan mértékű, 1,78 milliárd eurós állami szubvenció relatíve kisebb az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában ilyen célra fordított támogatásnál, pedig ezek nagyon liberális gazdaságok - fejtegette Wolfgang Amann, az IIBW igazgatója.

Nyugati szomszédunknál évente több mint 16 ezer közhasznú bérlakást húznak fel (ez a teljes termelés kétharmada), és összesen 800 ezret kezelnek a szövetkezetek. Fontos, hogy a házak az építtetők kezelésében maradnak, így azoknak elemi érdeke a jó minőségű munka. A 200 önállóan működő társaság gazdálkodását rendszeresen és szigorúan ellenőrzi a felügyeleti szövetségük.

Jogosultság 30 ezer euró alatt

Hogy az olcsónak számító - négyzetméterenként, közös költséggel együtt nagyjából 8 euró bérleti díjú - lakásokba beköltözhet-e valaki, pusztán attól függ, az illető az igényléskor alatta marad-e a 30-35 ezer euró körüli éves jövedelemhatárnak. A várólisták nagyon rövidek, ugyanakkor üres lakás is alig akad, tehát a társaságok roppant gondosan felmérik a piacot.

A részletes szabályok tartományonként változnak, de a beköltözéskor általában kaucióként elkérik a lakás értékének 10 százalékát, aminek meghatározott hányadát távozáskor visszakapja a lakó, sőt 10 év után dönthet úgy, hogy az addig befizetett bérleti díjának beszámításával megveszi otthonát. Ilyenkor még az időközben önerőből elvégzett felújításokat is figyelembe veszik.

Bérház tetőkertekkel - ez is Bécs

Wolfgang Amann az [origo] felvetésére megjegyezte, az IIBW által a kelet-európai országok számára kidolgozott program sokkal egyszerűbb, mint az ausztriai, hiszen utóbbi több évtizedes szerves fejlődés révén kristályosodott ki. A régióban leginkább az egyre inkább elterjedő ppp-konstrukció lehetne megfelelő - tette hozzá. (Az MFB vállalkozásfejlesztési hitelprogramja ugyancsak ezzel számol.)

A szakember szerint Magyarországon a GDP 1 százalékát kitevő ráfordítással lehetne elindítani a rendszert. Ez meglepő módon nem sokkal több annál, amennyit jelenleg együttesen lakbértámogatásra és lakástámogatásra költünk, ráadásul a felpörgő építőiparból befolyó áfatöbblet jelentős részben, és szinte azonnal kompenzálná a kiadásokat.